A rekordinflációt tetézi, hogy a magyaroknak spórolni sincs miből

Az európai átlagnál érzékenyebben érinti a magyar fogyasztókat az infláció, amelyet csak fokoz, hogy a magyaroknak láthatóan kevesebb lehetőségük maradt a spórolásra – derül ki az Intrum Európai Fogyasztói Fizetési Felméréséből.
 
 

A rekordinflációt tetézi, hogy a magyaroknak spórolni sincs miből

Az európai átlagnál érzékenyebben érinti a magyar fogyasztókat az infláció, amelyet csak fokoz, hogy a magyaroknak láthatóan kevesebb lehetőségük maradt a spórolásra – derül ki az Intrum Európai Fogyasztói Fizetési Felméréséből.
 
 
 
 
 

A rekordinflációt tetézi, hogy a magyaroknak spórolni sincs miből

Az európai átlagnál érzékenyebben érinti a magyar fogyasztókat az infláció, amelyet csak fokoz, hogy a magyaroknak láthatóan kevesebb lehetőségük maradt a spórolásra – derül ki az Intrum Európai Fogyasztói Fizetési Felméréséből.

Novemberben évtizedes rekordot döntött, és az Európai Unióban a legmagasabbra szökött a magyarországi pénzromlás üteme: elérte az 22,5 százalékot, ezen belül az élelmiszerek csaknem 44 százalékkal voltak drágábbak, mint egy éve.

Az Intrum felmérése most azt is jelzi, hogy hazánkban súlyosabb gondokat okoz az infláció, mint Európa nagy részén. A követeléskezelő vállalat több mint 24 ezer embert kérdezett meg Európa 24 országában, köztük Magyarországon is arról, hogyan alakultak a pénzügyeik az elmúlt évben, és hogyan birkóznak meg az áremelkedések okozta nehézségekkel.

A magyar válaszadók jóval az európai átlag felett nyilatkoztak úgy, hogy az infláció súlyosan negatív hatással van háztartásuk pénzügyeire: európai átlagban a megkérdezettek 45, a magyarok 65 százaléka válaszolta ezt. A felmérés alapján a magyaroknál csak a görögök szenvednek jobban az inflációtól, 66 százalékuk érzékeli azt súlyos problémaként.

A növekvő infláció miatt a fogyasztók mindenhol igyekeznek visszafogni a kiadásaikat, de ez nem mindenhol ugyanolyan egyszerű. Míg az európai fogyasztók 62 százaléka úgy nyilatkozott, kevesebbet költ nem létfontosságú kiadásokra - például digitális előfizetésekre vagy inkább otthon fogyaszt kávét -, addig Magyarországon az arány a legalacsonyabb Európában, csak 44 százalék.

Ez nem arra utal, hogy ennyivel rosszabb lenne a magyarok pénzügyi tudatossága, sokkal inkább arra, hogy a hazai lakosság jelentős részének nincsenek olyan felesleges kiadásai, amelyekből lefaraghatna – mutatott rá Üveges Judit, az Intrum értékesítési igazgatója.

Emlékeztetett: a KSH fogyasztói kosarának nagy részét eddig is az élelmiszerek, a rezsi és az üzemanyag tették ki, azaz olyan költségek, amelyeket aligha lehet visszafogni. Márpedig épp az élelmiszer- és energiaárak növekednek leginkább hazánkban. A problémát várhatóan tovább tetézi majd, hogy december elején megszűnt a benzinárstop is.

A felmérésből az is kiderült, hogy Magyarországon az európai átlagnál kétszer többen, vagyis a magyarok 60 százaléka figyeli például az interneten, hol kaphat akciós terméket.

A költségek lefaragásának második leggyakoribb hazai módja az olcsóbb üzletekben történő vásárlás az ismert márkaboltok helyett: ezt a magyarok 45 százaléka jelezte. A közösségi események, például az étterembe járás visszafogásán pedig a magyarok 44 százaléka igyekszik spórolni.

Mind a magyar, mind az európai fogyasztók többsége úgy véli, a magas inflációnak nem lesz vége egyhamar. A magyarok 71 százaléka szerint még legalább egy évig gyorsan fognak emelkedni a megélhetés költségei. Negyedük szerint 2-5 évig velünk marad, 18 százalék szerint pedig belátható időn belül nem fog csökkenni az infláció.

Forrás: nepszava.hu
 

Gyorsan szeretnél értesülni a veszport.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk!

 
 

    Hozzászólás

    A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

    A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje.