A civil szervezeteknek minden év május 31-ig kell megküldeniük az Országos Bírósági Hivatalnak az előző évről szóló pénzügyi beszámolót, amely aztán felkerül a birosag.hu oldalra.

A fideszes Farkas Flórián szervezete, a Lungo Drom azonban ennek a kötelezettségének hosszú éveken keresztül nem tett eleget. 2022 nyarán, amikor szabálytalan működésre és átláthatatlan gazdálkodásra hivatkozva több roma politikus a Lungo Drom feloszlatását kezdeményezte az ügyészségnél, még csak a 2016-ra vonatkozó kimutatás volt elérhető a bírósági honlapon.

A Lungo Drom időközben pótolta a mulasztást. A közelmúltban nyilvánosságra hozott beszámolókból kiderül, hogy a szervezet 2017 és 2021 között csaknem 500 millió forinthoz jutott. Évente ez átlagosan 100 millió forintot jelent, de az összegek jelentősen szórnak és erősen csökkenő tendenciát jeleznek.

2017-ben még 250 millió folyt be a Lungo Dromhoz, 2018-ban 105 millió, 2019-ben nem egészen 88 millió, 2020-ban alig több mint 31 millió, 2021-ben már csak 20 millió forint.

A pénz felhasználásáról a Lungo Drom minden évben ugyanazzal a terjedelmes, ám konkrétumot csekély mértékben tartalmazó sablonmondattal számolt be.

A mondat így kezdődik: „a szövetség az alapcél szerinti tevékenysége keretében ellátta az általa képviselt népréteg érdekeinek képviseletét”. Nem lehet pontosan tudni azt sem, honnan jöttek a tíz- és százmilliók: valamennyi tétel az „egyéb bevételek” rubrikában található.

A Lungo Drom lapunk által megkérdezett politikusai nemrég hangsúlyozták, hogy a szervezetnek ma is több tízezer – egyikük közlése szerint mintegy 35 ezer – tagja van. Ennek tükrében különösképpen érdekes, hogy a vizsgált években a tagdíjból származó bevételeknél 0, azaz nulla forint szerepel.

A Lungo Dromban tehát senki nem fizet egyetlen fillér tagdíjat sem.

Lakatos Oszkár, az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) általános elnökhelyettese egyike volt azoknak, akik tavaly nyáron a Lungo Drom feloszlatását kezdeményezték. Kérdésünkre elmondta, hogy az ügyészségi eljárás még nem zárult le. Lakatos Oszkár valószínűnek tartja,

hogy a Lungo Drom részben a feljelentés miatt hozta nyilvánosságra a pénzügyi beszámolókat, részben pedig azért, mert ezek hiányában nem indulhatna el a jövő évi roma nemzetiségi választásokon.

Próbáltuk megszólaltatni Farkas Flóriánt, de ő már jó ideje hallgatásba burkolózik: ezúttal sem volt hajlandó tudomást venni arról, hogy kerestük.

Információink szerint a Lungo Drom elnökségi tagjai is csak most értesültek arról, hogy 2017 és 2021 között milyen összegek landoltak a szervezet számláján. Úgy tudjuk, tájékoztatást kértek Farkas Flóriántól: mi lett a sorsa a pénzeknek? Érdemi választ nem kaptak. Hiába firtatták az Oktatási és Továbbképzési Központ Alapítvány (OTKA) támogatásainak ügyét is.

Bár Farkas Flórián nem tagja az OTKA kuratóriumának, többek egybehangzó állítása szerint a „sajátjaként” kezeli az alapítványt. Az OTKA a Lungo Drom székházába, a józsefvárosi Bezerédj utca 17-be van bejegyezve.

A Népszava tavaly tavasszal írt arról, hogy 60 millió forintos jelzálog terheli a 910 négyzetméteres székházat, amit még az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) jegyeztetett be az ingatlanra.

Korábban ugyanis a minisztérium támogatási szerződést kötött az alapítvánnyal. Ezzel összefüggésben jött létre a zálogszerződés az Emmi (zálogjogosult), a Lungo Drom (zálogkötelezett) és az OTKA (kedvezményezett) között. Annak ellenére, hogy az ingatlan nem az alapítvány, hanem a Lungo Drom tulajdona.

Molnár Erika ügyvéd lapunknak nyilatkozva korábban így kommentálta az esetet: „Fölöttébb furcsa és szokatlan eljárás, hogy egy alapítványnak adott támogatás fejében más szervezet tulajdonát terhelik meg jelzáloggal”.

2017 és 2021 között az OTKA bevételei nem érték el a 30 millió forintot. Akadt azonban olyan időszak is, amikor a Farkas Flóriánhoz kötődő alapítvány lényegesen több bevétellel rendelkezett. Hadházy Ákos ellenzéki képviselői hívta fel a figyelmet arra, hogy a 2010-es évek közepén az OTKA – hazai és uniós forrásból – milliárdos nagyságrendű támogatást kapott.