A magyar gazdaság tavaly egyértelműen túljutott a koronavírus-járvány okozta válságon, hiszen a 2020-as 4,7 százalékos visszaesés után 2021-ben 7,1 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék, a GDP – közölte az előzetes adatokat a KSH.

A 7,1 százalékos növekedés robusztus és hatalmas eredmény – lenne, ha nem az előző évben nem zuhant volna válságba az egész világgazdaság.

Így a két év átlagában 2,4 százalékkal, vagyis évi 1,2 százalékkal nőtt a GDP 2019-hez viszonyítva, ami elvitathatatlan eredmény egy globális krízis kellős közepén, de nem indokolhat olyan választási osztogatást, amilyet az Orbán-kormány az elmúlt hetekben enged meg magának.

A KSH szerint 2021 utolsó negyedében az előző negyedhez képest 2,1 százalékkal nőtt a GDP, vagyis az október-decemberi időszakban jelentősen gyorsult a növekedés – ez már igazi és vaskos meglepetés.

Az elemzők ugyanis negyedéves alapon „csak” 1,3 százalékos növekedést vártak. Rendkívül komoly pozitív meglepetést okozott a KSH negyedik negyedévre vonatkozó GDP adata – írta gyorselemzésében Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője.

Bár a KSH nem közölt érdemi információkat a növekedés összetételéről, azt megtudtuk a szűkszavú közleményből, hogy a növekedéshez leginkább a piaci szolgáltatások járultak hozzá.

Ebből azonban az nem derül ki, hogy mi okozhatta a vártnál jóval dinamikusabb gazdasági növekedést az utolsó negyedév folyamán.

Könnyen lehet, hogy a szolgáltatószektor gyorsabban bővült annál, mint amit az egyébként jó kiskereskedelmi adatok alapján gondoltunk. Egy másik meglepetésfaktor lehetett az ipar és az építőipar területe. A keresleti oldalon minden bizonnyal a fogyasztás és a beruházások húzták a növekedést - véli az elemző.

A vártnál erősebb negyedik negyedéves teljesítmény egyben azt is jelenti, hogy az úgynevezett áthúzódó hatás is jóval erősebb. Vagyis pusztán a jó évzárásból fakadóan az eddig piaci konszenzushoz képest nagyjából 0,8 százalékponttal dinamikusabb gazdasági növekedésre számíthatunk 2022-ben. Mindezek alapján egyáltalán nem zárható ki, hogy a magyar gazdasági növekedés az idei év folyamán is megközelíti vagy akár meg is haladja a 6 százalékos ütemet – írta Virovácz Péter.

A mai meglepően erős GDP adat és a januári inflációs sokk együttese további – sőt, talán a korábban vártnál is tovább tartó – kamatemelésekre ösztönözheti a Magyar Nemzeti Bankot. Jelenleg ugyanis nem látszódik a globális kínálati problémák oldódása, miközben a magyar gazdaság ehhez képest egyre erőteljesebb keresleti bővülést mutat, amit az év eleji kormányzati intézkedések csak tovább fűtenek.

A legutóbbi adatok alapján egyre reálisabbnak tűnik az a forgatókönyv, miszerint idén mind a gazdaság bővülése, mind az infláció 6 százalék felett alakulhat és végül a jegybanki alapkamat is 6 százalék körül tetőzhet - tette hozzá az elemző.