Egyre brutálisabb a magyar kenyérdrágulás

Az Eurostat felmérése szerint egész Európában nem drágul az elmúlt időszakban a kenyér annyit, mint Magyarországon. A hihetetlen fölényünket jelzi az, hogy a második legnagyobb, 33,3 százalékos litván kenyérár-emelkedés is csak fele az itthoninak.
 
 

Egyre brutálisabb a magyar kenyérdrágulás

Az Eurostat felmérése szerint egész Európában nem drágul az elmúlt időszakban a kenyér annyit, mint Magyarországon. A hihetetlen fölényünket jelzi az, hogy a második legnagyobb, 33,3 százalékos litván kenyérár-emelkedés is csak fele az itthoninak.
 
 
 
 
 

Egyre brutálisabb a magyar kenyérdrágulás

Az Eurostat felmérése szerint egész Európában nem drágul az elmúlt időszakban a kenyér annyit, mint Magyarországon. A hihetetlen fölényünket jelzi az, hogy a második legnagyobb, 33,3 százalékos litván kenyérár-emelkedés is csak fele az itthoninak.

Az Eurostat által kiadott statisztika szerint az elmúlt egy évben az Európai Unióban átlagban 18 százalékkal drágult a kenyér.

Figyelembe véve azt, hogy egy napi fogyasztási cikkről van szó megállapítható, hogy az embereket nagyon érzékenyen érintő áremelkedésről beszélünk. Mondhatni azt, hogy a kenyér stratégiai élelmezési cikk, amelynek ára nem lehet közömbös az országot irányító kormány számára sem.

A statisztikai adatok szerinti átlag kenyér-drágulást, ami 18 százalék, több európai ország is szívesen bevállalná. A nyilvánosságra került listán a második helyezett Litvánia 33,3 százalékkal, és a harmadik holtversenyben Észtország és Szlovákia 32,2 százalékos kenyérdrágulással.

Az egykori mezőgazdasági túltermeléséről híres Magyarország kis híján kétszer ekkora, 65,5 százalékos emelkedést produkált és került ezzel az EU-ban az első helyre. Az Eurostat által összehasonlított 27 tagállam kenyérárainak változásában a magyar produktum negatív értelemben meglehetősen kiemelkedő.

A nyilvánosságra hozott lista végén Franciaország és Hollandia áll. Ebben a két EU-tagállamban sikerült 10 százalék alatt tartani a kenyér árának emelkedését, ami egy év alatt csak 8,2, illetve 9,6 százalékkal drágult.

Az Eurostat arról írt: az általános európai élelmiszer-drágulás egyik legfőbb oka az ukrajnai háború, mivel Oroszország és Ukrajna is kulcsfontosságú alapanyag-beszállító.

A magyar kenyér extrém drágulásának más okai is lehetnek, a pékek például már januárban, jóval a háború kitörése előtt figyelmeztettek, hogy a malmok jelentősen meg fogják emelni a liszt árát, annak ellenére, hogy a 2021-es évben, nem volt probléma a búza és a kukorica terméssel.

A helyzettel kapcsolatosan sok az ismeretlen kérdés. Nem lehet igazán arra kielégítő választ találni, hogy ténylegesen mennyi gabona került be a magyar malmokba, milyen elvárások vannak a termőterületek hasznosításával kapcsolatban, és ezek mennyire tudnak megvalósulni.

Egy dolog biztos. A Covid-19 idején naponta lehetett hallani, hogy Magyarország mennyire jól áll európai összehasonlításban a beoltottság terén, addig most egyszer sem tudósítanak a médiában arról, hogy a kenyér árakban magasan európai elsők lettünk!

 

Gyorsan szeretnél értesülni a veszport.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk!

 
 

    Hozzászólás

    A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

    A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje.