A kamatemelési ciklusunk havi lépésekben halad előre. A mértékeket illetően a júliusi döntésünk bizonyosan meghatározó lesz. Hiba lenne alábecsülni az infláció tartós megemelkedésének esélyét, ezért határozottan és a lehető leggyorsabban lépünk fel az inflációs kockázatokkal szemben - mondta a Világgazdaságnak Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke.

Azért hallunk olyan hangokat is, amelyek szerint megkésett, és nem is elégséges mértékű az alapkamat-emelés. Az MNB-alelnök szerint ezek a hangok leginkább csak egy szűk kisebbség szakmailag nehezen indokolható véleményei. A jegybanki alapkamatot nem azért kellett megemelni, mert áprilisban és májusban az infláció öt százalék fölé emelkedett.

Ezt tavaly év vége óta minden elemző egészen pontosan látta előre, mivel az árindex közel kétharmadát a dohánytermékek jövedéki adójának emelkedése és a bázishatások tették ki. Hasonló kiugrásokat látunk az Egyesült Államoktól kezdve Európán át a visegrádi országokig. Erre kellett volna a koronavírus-járvány második és harmadik hulláma között már alapkamat-emelési ciklussal vagy egyéb programok leállításával reagálni? A világon mindenki azért gondolkodott, hogy miként tudja minél több és olcsó forrásból fenntartani gazdasága működőképességét. Nem véletlenül nem is tettek ilyen lépéseket a jegybankok.

A történelem tanulsága, hogy tartós inflációs problémák olyan környezetben alakulnak ki, amikor a termelést komoly sokkhatás éri – ilyenek voltak például a háborúk, az 1970-es évek olajárrobbanásai vagy épp most a koronavírus-járvány –, amely után a szükségszerűen ösztönzővé váló gazdaságpolitika lépést téveszt és későn lép a fékre. Ezt az MNB mi nem fogja elkövetni, az árstabilitás a magyar gazdaság hosszú távú, fenntartható növekedésének alapfeltétele.