Összeszedtük 2019-es cikkeink eddig nem ismert utóéletét. Éves válogatásunk gyöngyszeme az Orbán Viktor kosztjáról gondoskodó Gundel-menza is, amit annyira meg akartak magyarázni, hogy kapitális kommunikációs bakit vétettek, hiszen eredetileg fogalmunk sem volt, mennyire olcsó itt a luxussomlói.

Minek? Úgysem történik semmi” – sokszor, sajnos, ez a tipikus, befásult reakció egy-egy cikkünk után, legyen az bármilyen fontos, szóljon akár mindannyiunk zsebébe vágó közügyről. Ennek ellenére idén is szép számmal akadtak példák arra, amikor sikerült kizökkenteni a hatalmat, illetve nyilvánossá tenni olyan dokumentumokat, amiket különben valószínűleg soha nem ismerhetett volna a közvélemény.

Az év öngólja: amikor Orbán Gundel-menzája szitokszó lett Erősen indult az év: január elején kapásból sikerült leleplezni, hogy a Budai Várba beköltöztetett Miniszterelnökség menzáját a Gundel étterem üzemelteti. Az exkluzív étterem megerősítette információnkat, de további részletet diszkréten nem árultak el, igaz, végül a szerződést is sikerült megszereznünk. Miután éveken át sulykolták, mennyire puritán lesz a teraszosított Karmelita kolostorban kialakított kormányfői rezidencia, a hír bombaként robbant, de számunkra is váratlan módon erre még Orbán embereinek sikerült lapot húzni.

Ugyanis alig jelent meg a Gundelről szóló cikkünk, a kormányfő stábja azonnal küldött két fotót, bizonyítékképpen, hogy a luxusétterem sima étkezdét visz náluk, ahol maga Orbán is szolidan, tálcáról eszi a napi menüt. Csakhogy az étlapot dokumentáló, saját fotójukról derült ki, hogy a kiváltságos kormányfői udvartartásnak elképesztően olcsón adják az amúgy borsos árakon üzemelő étterem kínálatát, akár már pár száz forintért is meg tudnak ebédelni. Ezen a ponton szabadult el igazán a népharag, tüntetést szerveztek az étterem elé, és a Gundel-menza mára fogalom lett.

Bepereltük Kásleréket, mert titkolják az eredetmánia részleteit Idén januártól kezdte meg működését a Kásler Miklós Emmi-miniszter szívügyének számító Magyarságkutató Intézet, csakhogy a több mint 800 milliós büdzsével startoló intézet működéséről szinte semmit nem lehetett tudni. Sikerült azonban megszerezni egy titkos, az Orbán-kormány számára készült előterjesztést, amelyben összeszedték az intézet „többletigényeit”.

Két cikkben soroltuk fel, milyen gigantikus terveik vannak annak érdekében, hogy „3–30 éves korig” formálják a nemzeti tudatot: monumentális Attila-emlékmű felállítása, új Magyar Eredet Múzeum és egy hun–magyar múzeum a Városligetbe. Azt sem lehetett tudni, mégis kik dolgoznak a NER új őstörténet-kutatójában, de az anyagban szereplő munkatársak közül többeknek a neve kiderült, ahogy az is, hogy további munkatársakat keresnek nagyjából havi 650 ezer forintos fizetésért.

Mindezt még nyáron hoztuk nyilvánosságra, de az Emmi, illetve a közpénzből működő intézmény azóta sem válaszolt a részleteket firtató kérdéseinkre, hiába van szó közérdekű adatokról. Ezért a hvg.hu pert kezdeményezett a minisztérium ellen az adatokért, a történet jövőre folytatódik a bíróságon.

Hazugoztak, de nem tudták cáfolni az állami bérlakások visszavételének tervét.

Az amúgy is eldurvult önkormányzati kampány utolsó heteiben hoztuk nyilvánosságra a Miniszterelnökség tervezetét, miszerint egyetlen törvény megváltoztatásával vissza lehetne venni az állami bérlakásokat. Ez alapján kifejezetten a "frekventált helyeken található lakótömbök" kerültek célkeresztbe: többek közt a Budai Vár, az Andrássy út vagy a VIII. kerületi Palotanegyed bérlakásaiból tehetnék ki a jelenleginél sokkal egyszerűbb módon – például cserelakás nélkül – a bérlőket. Ha a javaslat megvalósulna, nem állnának meg a bérlakások visszavételénél: lehetőséget teremtenének ezek "jelenlegitől eltérő célú hasznosítására", így kereskedelmi-turisztikai célra vagy kormányzati épületként használhatnák az értékes, de most sokszor leromlott állapotú épületeket.

A sok ezer ember régi, szerzett jogát érintő tervből is pillanatok alatt botrány lett, amit a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely próbált kezelni a kormány részéről. Miközben a kérdéseinkre érdemben nem is válaszolt, de az MTI-n keresztül közzétett nyilatkozatában azzal vádolta lapunkat, hogy az egész csak álhír, és a hvg.hu csatlakozott "a DK-tól a Jobbikig terjedő koalícióhoz". "A hvg.hu annak érdekében, hogy a balliberális-szélsőjobboldali összefogás jelöltjeit segítse, hazugsággal vesz részt a választási kampányban” – állította a miniszter, aki szerint „a kormány soha nem tárgyalt, soha nem támogatott, és a jövőben sem kíván támogatni a hvg.hu cikkében szereplő javaslatot".

Csakhogy ez csúsztatás, hiszen pontosan azt írtuk, hogy a tervezet még ezután kerül a kormány, majd annak rábólintása esetén a parlament elé, viszont a láthatóan kidolgozott dokumentum a birtokunkban volt.

A Miniszterelnökség a vádaskodáson túl máig semmilyen lépéssel nem próbálta cáfolni értesülésünket, vélhetően azért, mert ha bíróságra citálták volna lapunkat, akkor ott bemutattuk volna az értesülésünket alátámasztó módosítástervezetet.

A honvédelmi bizottság ülésezett egy olyan ügy miatt, ami nem is ügy.

Még a parlament honvédelmi bizottságának is össze kellett ülnie, miután beszámoltunk a Honvédelmi Minisztérium debreceni honvédiskolájában történt zaklatási ügyről. Ahogy megírtuk, a honvédiskola 16 év alatti, vagyis fiatalkorú tanulói "lefogásos", illetve lekötözős kényszerítést végeztek egymáson váltva, vélhetően rosszul értelmezett poénból, szívatásból, esetleg úgynevezett rendszabályozásból. Az egyik tizenéves diákot – miközben a többiek lényegében mozgásképtelenné tették – análisan is zaklatta egy idősebb katonanövendék.

A honvédelmi bizottság zárt ülésén tárgyalta az erőszak ügyét, meghallgatva az állami iskola vezetőjét is, utána a történtek valóságát megerősítették, elítélték a történteket, viszont az eset minden részletét 10 évre titkosították.

Így máig nem világos, miért csak hónapokkal később tett feljelentést a tárca, amikor rákérdeztünk, vajon eltussolták-e az ügyet, illetve ki döntött arról, hogy ne forduljanak azonnal a hatóságokhoz. Hiszen a Benkő Tibor minisztériumára nézve kínos ügy pont a májusi európai parlamenti választás kampányhajrájában történt, ezért az érintett diákokat inkább gyorsan egy belső eljárásban gyorsan eltávolították az ország egyetlen honvéd középiskolájából. Végül hiába indult el mégis a nyomozás, a rendőrség arra jutott, hogy beszerzett adatok alapján nem történt bűncselekmény, és erre hivatkozva szép csendben lezárta a bántalmazási ügyet. Forrás : hvg.hu