„Miért is ne vallhatnánk be, hogy a magyar gazdaságpolitika egyik gyenge pontja a lakáspolitika, ahol minden jószándék végül fordítva sül el: siker helyett kudarcot szül? – teszi fel a kérdést Matolcsy György a Növekedés.hu-n megjelent írásában.

A jegybank elnöke szerint egy intézkedés ellentmond ennek: 2000. február 1-én az első Orbán-kormány által indított Otthonteremtési Programot sikeresnek ítéli meg Matolcsy, ahogy írja, a programnak köszönhetően 2004-re 44 ezer új építésű lakás jött létre. „Azóta a lakásépítés nem képes sem mennyiségi, sem minőségi szempontból elérni az akkori szinteket – fogalmazott.

Matolcsy emlékeztetett, hogy az új lakáspolitikai ciklus 2014-ben indult, de már akkor „több sebből vérzett”.

„Nem volt felelős állami gazdája, nem volt megvitatott és kiérlelt stratégiája, féloldalas eszközöket alkalmazott, mert kizárólag a keresletet erősítette, a kínálatot nem, ezért eleve inflációt gerjesztett. Nem hangolták össze a területpolitikával, a közlekedési fejlesztésekkel, az építőipar és az építőanyag-ipar beruházásaival, valamint a szakképzéssel.

Nem volt zöld, nem adott esélyt a bérlésnek, csak a tulajdonnak, és egyetlen sikeres nemzetközi példát sem vett figyelembe (pl. Ausztria, USA, Dánia)” – írta a jegybank elnöke, aki szerint ezeknek lett a következménye a mai fenntarthatatlan lakáspolitikai és ingatlanpiaci helyzet, ahol a kormány családpolitikai intézkedései "száguldó ingatlanpiaci inflációt" eredményeztek, az elégtelen új lakáskínálat mellett.

Matolcsy elismerte, hogy 2014 óta országosan 104 százalékkal, Budapesten 184 százalékkal emelkedtek a lakásárak, emiatt ma már 15 év kell ahhoz, hogy egy átlagfizetésből meg lehessen vásárolni egy 90 négyzetméteres otthont.

„A kudarc egyértelmű. Javaslom, nyeljünk egyet, és kezeljük a lakáspolitikát az egyik legnagyobb tartalékként. Kell egy vízió, egy stratégia és egy fenntartható lakáspiacot eredményező kormányzati szervezet. Kormányzati és szakmai közmegegyezés kell a lakáspolitikáról, mert a 2020-es évtizedben minden csepp tartalékunkra szükség lesz a felzárkózási ütem tartásához: az évente legalább 2 százalékpontos közeledéshez az EU átlagos fejlettségéhez és életszínvonalához, tehát a fenntartható felzárkózási pályán maradáshoz” – fogalmazott Matolcsy. Forás: hvg.hu