A 15 százalékos személyi jövedelemadó mellett a jövőben 13 százalékos szociális hozzájárulási adót (szocho) is meg kell fizetni a megtakarítások kamatjövedelme után - derül ki a Magyar Közlönyben szerda este kiadott kormányrendeletből. Az Európa-liga budapesti döntője közben kiadott jogszabály igen komoly szigorítás tehát, amely csaknem megduplázza a kamatokra terhelt közterhek mértékét, ráadásul egy olyan időszakban, amikor a magas infláció miatt így is nehéz reáljövedelmet szerezni a megtakarításokból.

A július elsején hatályba lépő rendelet alapján a jelenleg 13 százalékos szochót a következő megtakarítások kamatjövedelme után kell megfizetni:

bármely hitelintézeti betét (takarékbetét), fizetési számla után a hatálybalépést követően keletkező kamatjövedelemre;

lekötött betét esetében a 2023. június 30. napja után lekötött betét kamatára;

a rendelet hatálybalépésétől megszerzett értékpapír kamatára, hozamára;

nyereménybetét, tárgynyeremény után szerzett kamatjövedelem esetén a magánszemélyt teljes egészében az e rendelet hatálybalépését követő időszak kamatjövedelmeként megillető vagyoni értékre;

a rendelet hatálybalépésétől kötött biztosítási szerződés biztosítói teljesítésére;

a rendelet hatálybalépésétől nyújtott tagi kölcsön kamatára;

foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tagját az ott említett jövedelemnek a teljesített feltételes jogszerzési időtartamnak az e rendelet hatálybalépését követő időszakkal arányos részére.

Az adó megfizetése alól csak az ingatlanalapok befektetési jegyei és az állampapírok mentesülnek.

A Portfolio a rendelettel kapcsolatban megjegyzi: a kormány célja vagy az, hogy a lakossági állampapírok irányába tereljék a lakossági megtakarításokat, vagy egyszerűen növelni szeretnék a költségvetési bevételeket.