Az, hogy a monetáris tanács emelt az alapkamaton, önmagában nem annyira meglepő, főleg azért, mert Virág Barnabás, az MNB alelnöke egy hónapja jó hangosan bejelentette, hogy erre készül a jegybank. Viszont így is rég látott izgalom előzte meg a döntést, egyrészt azért, mert nem lehetett tudni, hogy pontosan mennyivel emeli a kamatot a Monetáris Tanács, és hogy emellett mennyivel emeli azt, a kamatszintek szempontjából már sokkal lényegesebb kamatszintet, az egyhetes irányadó betétek kamatját, amivel évek óta igyekszik a jegybank befolyásolni a pénzügyi környezetet. És mert volt egy egészen kicsi esélye annak is, hogy végül mégis elmarad a már bejelentett nagy monetáris politikai lépés, bár annak igazán beláthatatlan gazdasági következményei lettek volna.

A kamatemelés előtt a Portfolio.hu által megkérdezett elemzők arra számítottak, hogy a jegybank az eddig 0,6 százalékos alapkamatot és a 0,75 százalékos egyhetes betéti kamatot is 0,9 százalékra emeli. Ez részben bejött, igaz az egyhetes betéti kamatról majd csütörtökön dönt az MNB igazgatósága.

Melyik kamat számít?

A jegybankok klasszikusan az alapkamat szintjének meghatározásával tudják befolyásolni, hogy mennyi pénz van a gazdaságban, ezzel pedig tudnak hatni az inflációra, és valamennyire az általuk kibocsátott valuta árfolyamára is, valamint befolyásolni tudják az emberek és cégek gazdasági döntéseit is. Az alapkamatot utoljára 2011 decemberében emelte az akkor még Simor András vezette jegybank, 6,5-ról 7 százalékra.

Az alapkamat a mostani döntésig 0,6 százalékon volt, és már egy ideje nagyon lazán tartotta a monetáris feltételeket az MNB. Viszont pont azért, hogy ehhez az eszközhöz ne kelljen hozzányúlnia, de mégis hatással lehessen a pénzmennyiségre, az MNB tavaly bevezette az egyhetes betétet, vagyis a bankok egy hétre betehették a pénzük egy részét a jegybankhoz, magasabb kamatra, mint az alapkamat.

Az egyhetes betéti kamat jelenleg 0,75 százalék. A Portfolio.hu cikke szerint ezzel a lépéssel az MNB az alapkamat helyett az egyhetes betéti kamatot tette az irányadóvá. Erről viszont nem a külsős tagokkal feltöltött Monetáris Tanács, hanem az MNB igazgatósága dönt.

Virág Barnabás korábban bejelentette, hogy ezen is szigorítani fog a jegybank. Erről viszont a csütörtöki ülésén dönt majd az igazgatóság.

A kormány erre megy, a jegybank amarra

A szigorításra az MNB szerint azért volt szükség, mert a jegybankban úgy látják, hogy a koronavírus-járvány utáni újranyitással nagyon megugrott az infláció, és félő, hogy beavatkozás nélkül még tovább emelkednének a fogyasztói árak. Májusban 5,1 százalék volt az inflációs ráta, és bár azt nem tudni, hogy most az MNB mekkora inflációra számít a jövőben (ez a csütörtökön megjelenő inflációs jelentésből derül majd ki), de egy májusi közleményben a jegybank azt írta, hogy "a Monetáris Tanács megítélése szerint az inflációs kilátásokat övező felfelé mutató kockázatok általánosan erősödtek".

Ezzel amúgy a magyar jegybank egy kicsit borúsabban látja a helyzetet, mint sok elemző és más nemzeti bank. A legtöbben arra számítanak, hogy a járvány után egy ideig megugrik az infláció, mert a kormányok és jegybankok válságkezelő intézkedései rengeteg pénzt pumpáltak a gazdaságba, aminek egy részét viszont az emberek a járvány alatt nem költötték el, és ezt rövid idő alatt akarják majd pótolni, ezt a keresletet azonban nehéz lesz majd kielégíteni, ami fölfelé hajtja az árakat. Amikor viszont ez a hullám lecseng, a konszenzus szerint az inflációs nyomás is csökken majd.

Ami viszont még látványosabb, az az, hogy a jegybank mennyivel sötétebben látja a magyar gazdaság helyzetét, mint a kormány.