A kamatemelés ténye nem volt kérdéses, a mértékét illetően voltak bizonytalanságok az ülés előtt. Márciusban és áprilisban a Monetáris Tanács 100 bázispontos emelést hajtott végre, ám Virág Barnabás jegybanki alelnök már a májusi kamatdöntő ülés előtt jelezte: lassítani fognak a tempón. Így is történt, a május 31-ei ülésen már csak 50 bázispontot emelt a tanács, az alapkamat szintjét 5,9 százalékra növelve.

Virág Barnabás akkor úgy indokolt az MTI-nek, hogy ugyan az infláció elleni harcban a kamatok emelése jelenti a legerősebb védvonalat, ám a fogyasztói árakat a globális nyersanyagpiaci és élelmiszerválság, valamint ellátási problémák egyszerre növelik. Ezt viszont kamatemelésekkel rövid távon kivédeni lehetetlen. A jegybanki kommunikáció alapján az 50 bázispontos emelési ütem folytatása volt várható, ám a forint (inflációt is befolyásoló) árfolyama a június 28-ai ülést megelőző napokban jelentősen romlott, az euróval szemben új történelmi mélypontot ért el 404,6-on.

A forint árfolyama megtámogatásának igénye az 50 bázispontosnál nagyobb emelést vetített előre. A forint a többi régiós valutához képest alulteljesítőnek számít, elemzők szerint a régión belül kiemelkedő gyengülés mögött a magyar kormány gazdaságpolitikájával szembeni bizonytalanság, illetve a viták miatt az uniós forrásokhoz való hozzáférés bizonytalansága.

A 185 bázispontos alapkamat-emelés hatalmas lépés és teljesen váratlan. A döntés nyilvánosságra hozatala után a forint árfolyama kilőtt, az euróval szemben 400-ról 397-ig erősödött.

A Monetáris Tanács döntésében szerepet játszott, hogy elkészült a jegybank negyedévente megjelenő, átfogó makrogazdasági előrejelzéseket tartalmazó Inflációs jelentésének legújabb kiadása. Ennek fő számait a kamatemelésről szóló döntés publikálása után nyilvánosságra hozzák, maga a jelentés két nappal később, csütörtökön jelenik meg. Virág Barnabás május végén azt nyilatkozta, az infláció a következő hónapokban – hasonlóan a régiónk más országaihoz – nálunk is két számjegyű tartományba emelkedik.

A hatalmas emelés után kérdés, mi lesz az egyhetes betét kamatával, amiről csütörtökön dönt a jegybank igazgatósága. Ezzel a kamattal parkoltathatják a bankok a fölösleges pénzüket egy hétig a jegybankban. Az egyhetes betét kamata jelenleg 7,25 százalék, jó ideje magasabb, mint az alapkamat, így eddig ez volt az irányadó ráta.

A mostani kamatemeléssel viszont az alapkamat magasabb, mint az egyhetes betét kamata. Virág Barnabás alelnök délután 3-kor ismerteti a Monetáris Tanács döntésének hátterét, akkor biztosan beszélni fog arról, hogy a jegybank összezárja-e az alapkamat és az egyhetes betét kamatát (ami eddig távlati cél volt), vagy pedig az egyhetes betét esetében is jelentős emelésre kell készülni, ami így ismét magasabb lesz az alapkamatnál.