A COVID negyedik hullámának megjelenésében csupán a „mikor” a kérdés. Míg a nyár derekán a világon összesen hetente 2 és fél millió megbetegedést jelentettek, addig ez a szám augusztus végére – dinamikus és töretlen növekedéssel – elérte a 4,6 millió heti esetszámot. Naponta átlagosan tízezren vesztik életüket a betegséggel összefüggésben.

Az Egyesült Államokban a nyár közepén 100 ezer alá csökkent a heti fertőzöttek száma, most viszont az egymilliót is meghaladja. A magas átoltottságáról híres Nagy-Britanniában a nyár beköszöntekor hetente 11 ezren betegedtek meg – most 240 ezren. Az Orbán Viktor által többször is Magyarország laboratóriumának nevezett Ausztriában július elején alig lépte át a 400-at a heti esetszám, augusztus végére pedig 10 ezer közelében járnak.

Noha a betegszám idehaza is dinamikusan emelkedik, és Gulyás Gergely kancelláriaminiszter is elismerte, hogy a negyedik hullám megjelenése elkerülhetetlen Magyarországon is – arról, hogy mikorra számít erre a kormány, nincs hivatalos információ.

A tanévkezdés közeledtével egyre több helyen pedzegetik: kérdés, hogy mennyire lesz tartós a diákok megjelenéséhez kötött oktatási forma. A 168.hu információi szerint a felsőoktatási vezetők körében tartott megbeszélésen a kormányzat már azt kommunikálta: október 15. lehet a negyedik hullám első olyan napja, amelyen valamilyen korlátozó intézkedést vezetnek be.

Bár a dátumot járványügyi számításokkal igyekeznek alátámasztani – mint például a főváros és környékén a szennyvízben mért vírus-RNS jelenlétével – mégis nehéz lenne nem észrevenni, hogy a kormányzat szerint a negyedik hullám még épp elkerüli a vadászati világkiállítást. A kabinetnek – és elsősorban Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnek és Kovács Zoltán szóvivőnek – oly kedves rendezvényt szeptember 25. és október 14. között tartják.