A miniszterek, költségvetési szervek kezéből kivenné a nemzeti vagyon tulajdonosi jogait a kormány – derült ki a 2019-es költségvetés vitája közben. A fideszes Győrffy Balázs, aki egyben a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke, azzal az egyéni módosító indítvánnyal állt elő, hogy a kabinet a jövőben egyedi határozatban dönthessen arról, ki képviseli az állami cégeket. Az ellenzék egyik legélesebb kritikáját pont emiatt kapta a kormánypárti képviselő javaslata.

Az ellenzéki pártok több oldalról támadtak. Szerintük például hiányoznak a jogi garanciák: a módosítást követően például az Országgyűlésnek nem, csupán a kormánynak lesz köze ahhoz, hogy kik gyakorolják a tulajdonosi jogokat az állami vállalatok élén. A baloldal szerint innen már csak egy lépés, hogy újabb állami milliárdok kerüljenek fideszes csoportok közvetlen irányítása alá. A független Mellár Tamást például az ötvenes évekre emlékezteti a javaslat. A Századvég egykori vezetője a vitában felidézte: utoljára abban az időszakban választottak cégvezetőket pusztán a párthűség alapján.

A módosító javaslat igen rövid, az sem derül ki belőle pontosan, hogy a jövőben mit jelentene a tulajdonosi jogok gyakorlása, de az sem, hogy ki és milyen feltételekkel vehetné át arra kijelölt személyként az állam eddigi szerepét. A parlamenti vitában a kormány képviselői az ellenzéki tiltakozásokat azzal próbálták hűteni, hogy nem politikai, hanem szakmai alapon választanak majd vezetőket a cégek élére. Amire szükség is lenne.

A hivatalos adatok szerint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter egyik legfontosabb háttérintézményeként közel 16 ezermilliárd forint értékű állami vagyon felett gyakorol tulajdonosi jogokat. Ez Magyarország éves GDP-jének közel a fele. Az MNV több mint 500 állami gazdasági társaságot felügyel, ebből 450 cégben gyakorol közvetlen tulajdonosi jogokat. Tehát nem az urak asztaláról lehullott morzsáról van szó. Olyan kiemelt vállalatok tartoznak az MNV-hez, mint az MVM Magyar Villamos Művek Zrt., a Szerencsejáték Zrt., a Volánbusz Zrt., a víziközműcégek, valamint a nemzeti hulladékgazdálkodási holding. De az MNV ingatlanvagyona is jelentős, 553 ezer tételből áll.

A nemzeti vagyonról szóló törvény módosítása mellett Győrffy egy kalap alatt a Nemzeti Ménesbirtokról szóló törvényt is átírná. Javaslata szerint a jövőben a gazdaságok tulajdonosi jogait sem az állami vagyon felügyeletét ellátó miniszter irányítaná. Ebben az esetben pedig azért különösen kényes kérdésről van szó, mert Magyarországon a lótenyésztés a hivatalos kommunikáció szerint „jellemzően nem nyereséges tevékenység”.

Egy korábban készült összefoglaló szerint a legnevesebb tenyészetek többségét be kellene zárni, ha nem kapnának állami támogatást. A Mezőhegyesi Ménesbirtok volt az egyik kivétel – jól ment az üzlet, semmiféle központi segítségre nem szorult, az állam megvette, és elkezdett milliárdokat önteni a cégbe.

A tervezet körül kialakult politikai vitában sem a kormánypárti, sem pedig az ellenzéki politikusok nem okoztak igazán nagy meglepetést. Fónagy János, a Miniszterelnöki Kormányiroda államtitkára a kormánypárti Echo TV-ben nyilatkozott úgy, hogy nem a vezetői kiválasztás joggyakorlata változik, csupán az, hogy „ahol a piac és a szakmai követelmények indokolják, legyen lehetőség arra, hogy kormány- vagy miniszteri biztost nevezzenek ki egy adott gazdasági társaság élére”.

Fónagy felidézte: korábban az egységes állami vagyonkezelés jegyében kezelt az MNV mintegy négyszáz állami vállalatot. Most azoknak a vállalatoknak a vagyonfelügyeletét, amelyek egy adott szaktárca érdekeltségi körébe tartoznak, megkapják azok, akik megfelelő szakmai hatáskörrel és illetékességgel bírnak. Szerinte e lépésért most azok a pártok ostorozzák a kormányt, amelyeket a legnagyobb felelősség terhel a nemzeti vagyon elmúlt évtizedekben bekövetkezett csökkenéséért, s komplett iparágak megszűnéséért. D. BÁNYÁSZ GERGŐ