A nagy támogatottsággal bíró Országos Nyugdíjas Parlament Egyesülete az elmúlt évben szervezett felmenő rendszerű megyei és országos értekezleteit követően öt kérdésben kezdeményezett népszavazási kiírást. Ez a kezdeményezés is, mint 2010-óta minden egyéb más ez is elbukott, a lehetőséget sem kapta meg arra, hogy az társadalom számára fontos kérdésekben megkérdezhessék az ország lakosságát.

A média szinte sehol nem foglalkozott ezzel az apró problémával, pedig ezek a kérdések nem csak a most időseket érintik, de azokat is akiket öt, tíz, húsz… év múlva ezeknek hatásai is elérhetik, amikor belépnek az idős korba. Sajnos fiatalon sokan nem értik meg, hogy a idősekért most kiharcolt pozíciók számukra később jelentős előnyt is jelenthetnek. Az igaz, hogy az idős kort és annak problémáit el lehet kerülni…

Melyek voltak ezek a kérdések:

1. Akarja-e, hogy állami, illetve az önkormányzati fenntartású idősotthonokban lakók havi térítési díjának az évenkénti emelkedése ne haladhassa meg az év elejei százalékos nyugdíjemelés mértékét?

2. Akarja-e, hogy a Nyugdíjbiztosítási Alapból fő állásként folyósított havi legkisebb öregségi nyugdíj és a havi legmagasabb öregségi nyugdíj között a különbség harminckilencszeresnél nagyobb ne lehessen?

3. Akarja-e, hogy a munkavállaló heti negyven óra munkaidőn túli foglalkoztatása esetén a túlórában eltöltött időt a nyugdíjszámítás szempontjából kiegészítő szolgálati időként kelljen figyelembe venni?

4. Akarja-e, hogy az idősek sérelmére megvalósított bűncselekmények elkövetőinél súlyosbító körülményként vegyék figyelembe a sértett idős emberek korát?

5. Akarja-e, hogy a Nyugdíjbiztosítási Alapból folyósított nyugdíjak év elejei megemelése úgy történjen, hogy az átlag alatti nyugellátásban részesülők százalékosan magasabb, ugyanakkor az átlag feletti nyugellátásban részesülők százalékosan alacsonyabb nyugdíjemelésben részesüljenek?

A július 2-án megtartott NVB ülésen részt vett több országos nyugdíjas vezető, akik a hozott döntéseket szemérmetlenül felháborítónak találták. Úgy fogalmaztak: bármit le lehetett volna a bizottság elé tenni, semmi nem ment volna át, nincs olyan a társadalmat érintő probléma, ami zöld utat kapott volna. Precízen működött a Nemzeti Együttműködés (kétharmados)Rendszere.

Az indoklásban legtöbb esetben a „szikla szilárd” alaptörvényre hivatkozás található, amin nem lehet változtatni, még akkor sem, ha az jelenleg három-négy embert érint.