Novák Katalin nem ért egyet az Alaptörvény módosításával, mégis szentesítette
Ahogy azt kedden megírtuk, az Országgyűlés elfogadta a „gránitszilárdságú” Alaptörvény tizenegyedik módosítását. Ez az az átírás, amely magában foglalja a megyék vármegyékké alakítását, valamint az önkormányzati és az EP-választások egy időben való megtartását.
Mint az előző tízet, úgy a mostani módosítást is a mindenkori államfőnek kellett jóváhagynia. Afelől nem volt kérdés, hogy Novák Katalin aláírja – de az indoklás minden eddiginél vérlázítóbb a demokrácia szempontjából.
Novák péntek délután a közösségi oldalán azt írta:
az Alaptörvény a jogrendszer alapja és mércéje, „értékmérő” szerepét pedig „akkor tudja maradéktalanul betölteni, ha nincs kitéve folytonos változtatásoknak”.
Ezután – utalva arra, hogy a tizedik módosítás a háborús veszélyhelyzet elrendelését tette lehetővé – megjegyezte: van, hogy mégis szükség van az átírásra, például háború esetén.
A bejegyzését így zárta:
A kedden megszavazott alkotmánymódosításnak azonban nem látom kényszerítő indokát. Alkotmányos kötelezettségemnek tettem eleget, amikor a mai napon az Alaptörvény tizenegyedik módosítását aláírtam.
Magyarország államfőjének tehát alkotmányos kötelezettsége mindent aláírni, ami az asztalára kerül? A válasz egyébként Alaptörvény-módosítás esetén többé-kevésbé az, hogy igen, miután országgyűlésnek visszaküldeni nem lehet, és az Ab-hoz is csak eljárási hibák esetén lehet fordulni.
Forrás: hvg.hu