A jegybank 2,5 százalékos kamattal fogad be ajánlatokat a november 18-ai egyhetes betéti tenderen. Vagyis a bankok ekkora kamattal parkoltathatják a pénzüket egy hétig a jegybanknál. Csak délután derül ki, a bankok mennyi ajánlatot tesznek, és ebből a jegybank mennyit fogad be. Eddig minden héten a teljes mennyiséget befogadták.

A 2,5 százalékos kamat egyrészt azt jelenti, hogy az egyhetes betét kamata 70 bázisponttal nő – az előző héten ugyanis 1,8 százalék volt a kamat. Másrészt azt jelenti, hogy a mérvadó kamat a keddi 30 bázispontos alapkamat-emelés után újabb 40 bázisponttal nő – mivel az egyhetes betét kamata jelenleg magasabb, mint az alapkamat, ez lépett elő mérvadó kamattá.

A forint jól reagált a hírre, az euróval szembeni árfolyam 362,1-ig erősödött, majd 363 környékére korrigált. Arra számítani lehetett, hogy a forint erősödik a hírre, bár a jegybanknak hivatalosan nincs árfolyamcélja, a lépés egyik nem titkolt célja az árfolyam stabilizálása volt.

Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője egy a tender előtt tartott háttérbeszélgetésen kiemelte: a lépés mértékét be is határolja ez, hiszen egy túl magas egyhetes kamatláb a célhoz képest túl erős szintre lökné a magyar devizát. A szakember azt is kiemelte: ez az eszköz jóval rugalmasabb a jellemzően – és az MNB szándék szerint is – havonta változtatandó alapkamatnál, így az lehetővé teszi, hogy a jegybank rugalmasan reagáljon a helyzetre.

Virág Barnabás alelnök a Monetáris Tanács keddi kamatdöntése után jelentette be, hogy a jegybank visszatér ahhoz a korábbi gyakorlatához, hogy elválasztja egymástól az alapkamat és az egyhetes betéti eszköz kamatának mértékét. Virág Barnabás magyarázata szerint a következő negyedévekben szükség lesz gyors és rugalmas reakciókra, ezt a szerepet fogja betölteni az alapkamattól ismét elválasztott egyhetes betét. Maga a kamatemelési ciklus havi rendszerességgel folytatódik, egyelőre a gyorsabb, 30 bázispontos ütemmel. A Monetáris Tanács úgy látja, hosszú, lassú, kiszámítható kamatemelési ciklusra van szükség.

A keddi kamatdöntés után a jegybank elismerte, hogy az infláció a vártnál jobban elszállt, novemberben akár 7 százalékos is lehet, de előre láthatóan tartósan magas lesz, valószínűleg még 2022 végére sem tér vissza a jegybanki cél (3 százalék) közelébe. Ezért a Monetáris Tanács a szeptemberben kijelölt, havi 15 bázispontnál nagyobb mértékben, 30 bázisponttal emelte az alapkamatot és tolta feljebb a kamatfolyosót.

A rendkívül magas inflációhoz és a pocsék inflációs kilátásokhoz képest azonban ez sem volt valami határozott lépés, így várható volt, hogy az egyhetes betét kamatát jóval az immár 2,1 százalékos alapkamat szintje fölé fogják engedni (az egyhetes betéti kamatot nem a Monetáris Tanács, hanem a jegybank igazgatótanácsa határozza meg).

Trippon Mariann az infláció tartósságával kapcsolatban is osztotta a jegybank véleményét: prognózisa szerint azonban az infláció jövő év végére csak a jegybanki toleranciasáv felső szintje, vagyis 4,5 százalék alá csökkenhet csupán, a 3 százalékos szintre való visszatérés csak 2023-ban várható. Annak, hogy az infláció tartósan magas szinten maradhat, külső és belső okai is vannak – fejtette ki az elemző. Egyfelől a nyersanyagok árrobbanása áll a háttérben – ebből a szempontból pozitívum, hogy szerinte az olajár emelkedése lassan megáll.

Ugyanilyen jó hír lehet, ha a dollár elmúlt időszakban tapasztalható erősödése (ebben a pénznemben jegyzik a nyersolajat) alábbhagy, illetve megáll a forint gyengülése, vagy akár – a jegybanki lépések hatására – valamennyit erősödik is a forint. A CIB elemzői szerint a forint árfolyama a közeljövőben a 350-360-as euróár felé mozdulhat el.

Csökkenhet ugyanakkor a gazdaság túlfűtöttsége is, ám mivel ez utóbbi hátterében elsősorban a kormány választások előtti pénzszórása áll, erre inkább a választások után lehet csak számítani. A jelenleg tapasztalható óriási keresletet ugyanakkor a kapacitáshiányok – elsősorban a munkaerőhiány – is visszafoghatja, ez is abba az irányba mutathat, hogy egy idő után csökkenhet az infláció mértéke.