Ha valaki végigsétál a Kúria földszinti díszterme felé vezető hosszú folyosón, észreveheti, hogy a falon fent van minden volt kúriai elnök portréja. Pedig nemrég még volt egy hiányzó: a 1944 novemberében kinevezett, később Németországba menekült Szemák Jenő arcképe helyén hosszú ideig csak egy megjegyzést tartalmazó keret függött, valamint egy felirat, mely szerint azt a portréját a „vészterhes időkben vállalt szerepe miatt nem állítják ki".

A hvg.hu információi szerint az arckép nemrég került vissza a folyosó falára. A fotó alatt jelenleg a következő szöveg olvasható: „Dr. Szemák Jenő a nyilas hatalomátvételt követő alkotmányellenes kinevezését kényszerű szükség nélkül fogadta el. A Kúria kitelepítését Sopronba fenyegetést alkalmazva támogatta.”

Vitatott szerep

Szemák Jenő – ahogy arról Zinner Tibor történész is írt A nyilaskeresztesek kúriai elnöke című munkájában – 1944. november 15-én foglalta el posztját, ugyanazon a napon, amikor elődjét, Töreky Gézát a sopronkőhidai fegyházba hurcolták. Kinevezése előtt büntetőbíróként politikai ügyekben járt el, a harmincas években Szálasi és Rákosi ügyében is ítélkezett.

Mint Zinner a tanulmányban megjegyezte, Szemák 1944-es székfoglalójának tartalma – elődjeivel ellentétben – akár „az új politikai berendezkedés mellett történt kiállásnak, egyfajta hűségeskünek” is tekinthető. Bár rövid kúriai elnöksége alatt egyetlen ítélet kihirdetése sem fűződött hozzá, ekkor szedték szét a Kúriát – egy része Budán, egy része Sopronban működött.

Szemák 1945-ben először Sopronba, majd Németországba menekült, végül az Egyesült Államokban, Dél-Dakotában telepedett le. A háborús bűnösök listájára nem került fel, de a népbíróság 1948-ban – távollétében – 15 év fegyházra ítélte. Ausztriában hunyt el, Salzburgban temették el 1971-ben.

Kérdésünkre a Kúria nem tagadta, hogy a portré visszakerült az arcképcsarnokba, de lapunknak küldött válaszukban – melyet cikkünk megjelenése előtt, annak kontextusa nélkül közzétettek a honlapjukon is – azt írták, hosszú tanácskozás után döntöttek így. Azt viszont nem közölték, hogy miért pont most hozták meg ezt a döntést, és ki rendelte el azt.

A Kúria azt írja, ahhoz, hogy Szemák kúriai elnökök közötti helyét illetően két szempontnak kellett eleget tenni, egyrészt a történeti hitelességnek, másrészt az elnöki tevékenység megítélésének. Vagyis vélhetően arra utalnak, hogy a portré kihelyezésekor a történelmi tényeket és az elnök morális megítélését ugyanúgy mérlegelni kell.

Korábban egyszerűen csak kint volt a portréja, ami a történeti hitelességnek megfelel, de a másik szempontot figyelmen kívül hagyta. Kifogások is érték ezt, emiatt a képet levették, csak egy üres keret maradt a helyén, amivel azonban a történeti hitelesség sérült – lényegében erről ír a Kúria.

Végül a Kúria a történeti és jogi dokumentumok tanulmányozása után azt a megoldást választotta, hogy a többi elnöknél kisebb méretű arcképet a már fent idézett, Szemák nyilas uralom idején betöltött szerepét tisztázó megjegyzéssel helyezte vissza a keretbe.

„Álláspontunk szerint ez a megoldás egyaránt eleget tesz a fenti írt követelménynek, és megfelel az intézményi szokásnak is. A Kúria földszinti Dísztermének folyosóján minden egykor volt kúriai elnök portréja megtekinthető, mint ahogy az első emelet folyosóján valamennyi egykori, köztük a magyar történelem vészterhes korszakában volt koronaügyész, majd az újabb diktatúra legfőbb ügyészeinek portréja is látható” – írták.

Emlékeztettek arra, hogy a Kúria elnöke, Varga Zs. András az Országbírói Értekezleten tavaly szintén arról beszélt, hogy a magyar történelem nem csak fényes korszakokból állt.

„Meggyőződésünk, hogy a múltat nem lehet eltörölni, hanem fel kell dolgozni, ezért nem lehet eltüntetni dr. Szemák Jenő képét a kúriai elnökök közül. Az eseményekkel, tényekkel – azokat az adott történelmi keretek között értelmezve – szembe kell nézni” – tették hozzá.

Forrás: hvg.hu