A képviselők a nyugat-balkáni szervezett bűnözés elleni közös fellépésről szóló jelentésben sürgetik a régió kormányait, hogy fektessenek nagyobb hangsúlyt a jogállamiság területén szükséges reformokra és a korrupció és a szervezett bűnözés elleni fellépésre. Az Uniónak pénzügyi segítséggel és gyakorlati együttműködéssel kellene támogatnia ezeket az erőfeszítéseket, vélik a képviselők.

Az uniós integrációs folyamat felgyorsítása

A szerdán 531 szavazattal, 48 ellenszavazat és 117 tartózkodás mellett elfogadott jelentés szerint a Nyugat-Balkán egyben kiindulóország, célállomás és tranzitország az embercsempészek számára, emellett menekültek és migránsok tranzitfolyosójaként, és pénzmosási és fegyvercsempészeti helyszínként is szolgál.

Azonban a szervezett bűnözés elleni küzdelem és az uniós integráció egymást erősítő folyamatok, hangsúlyozzák a képviselők, akik ezért az integrációs folyamat felgyorsítását szorgalmazzák. A régió elszigetelése csak ösztönzi a bűnözést, jegyzik meg, és ezzel kapcsolatban felszólítják a Tanácsot: késedelem nélkül hagyja jóvá a koszovóiak vízummentességét.

Szervezett bűnözés elleni fellépés: hiányzik az igazi politikai akarat

A jelentés szerint a nyugat-balkáni országokat leginkább a munkalehetőség hiánya, a korrupció, a félretájékoztatás, az állam foglyul ejtése, az egyenlőtlenségek és a nem demokratikus rezsimek - Oroszország, Kína - beavatkozása teszi sérülékennyé.

A magasrangú politikai szereplők és a szervezett bűnözői körök közötti kapcsolatokról szóló hírekkel tisztában lévő képviselők megjegyzik, hogy a politika és az államigazgatás, valamint a szervezett bűnözés közötti kapcsolatok felszámolásához egyértelmű korrupcióellenes intézkedésekre és a nagy horderejű korrupciós ügyek hatékony üldözésére lenne szükség.

Regionális és nemzetközi együttműködés

A szervezett bűnözés, a politika és az üzleti világ közötti kapcsolatok már Jugoszlávia felbomlása előtt is léteztek, és a kilencvenes évek balkáni háborúját követően is fennmaradtak. A képviselők elítélik, hogy minden jel szerint hiányzik az illetékes hatóságok akarata az ezzel kapcsolatos iratokat tartalmazó volt jugoszláv levéltárak megnyitásához. A Parlament azt is kéri, hogy a hatóságok más országok érintettsége esetén kérésre juttassák el a feltárt iratokat az illetékes kormányokhoz.

A képviselők kiemelik: a nyugat-balkáni kormányoknak együtt kellene működniük az uniós tagállamokkal és a nemzetközi partnerekkel, és meg kellene osztaniuk velük a hírszerzési információikat.