Ezzel egy átlagnyugdíjast ismét 10 ezer forinttal rövidíthettek meg, és két év alatt már mintegy 43 milliárd forintot, egy egész nyugdíjprémiumnyit spórolhattak meg azokon, akik nyugdíjat vagy nyugdíjszerű ellátást kapnak.

A nyugdíjtörvény úgy fogalmaz a nyugdíjprémiummal kapcsolatban, hogy akkor kell fizetni, ha a bruttó hazai termék tárgyévben várható változatlan áron számított növekedése meghaladja a 3,5 százalékot. A nyugdíjprémium két szám szorzatából áll össze. Az egyik a havi nyugdíj negyede, de legfeljebb 20 ezer forint.

Ezt kell megszorozni a várható gazdasági növekedés 3,5 százalék feletti részével. Hogy a szorzószám mennyi legyen, azt kormányrendeletben határozzák meg.

Idén a kormány október 16-án közölte rendeletben, hogy a nyugdíjprémium kiszámításánál 1,1-es szorzót kell alkalmazni. Ez azt jelenti, a kormány október közepén úgy becsülte, az idei éves GDP-növekedés várhatóan 4,6 százalék lesz. Ám a KSH november 14-i első becslése szerint a magyar gazdaság az első három negyedévben is 5,1 százalékkal bővült.

Az MTI ezt úgy tálalta, hogy az adat megerősítette az elemzőket abban, hogy 5 százalék körüli lehet az idei gazdasági növekedés. Szerdán pedig arról beszélt a Kossuth Rádió Jó reggelt című műsorában (07.50-nél) az Innovációs és Technológiai Minisztérium európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára, Perényi Zsigmond is, hogy 5-5,2 százalékos lehet a magyar gazdaság idei növekedése. Ha valóban így lesz, akkor az azt jelenti, hogy a kormány ismét nagyjából 0,5 százalékkal becsülte alá a nyugdíjprémium kiszámításánál a GDP-növekedést, akárcsak tavaly.

2018-ban a kormány 0,9 százalékos szorzót állapított meg, ám az éves gazdasági növekedés végül nem 4,4 százalékos lett (3,5 + 0,9 = 4,4), hanem mint a márciusban publikált statisztikából kiderült, 4,9 százalékos. Ez alapján tehát az 1,4-es szorzó lett volna a korrekt, ha tartjuk magunkat ahhoz, hogy a 3,5 százalék feletti gazdasági növekedés hatását a nyugdíjasokkal is szeretnék érzékeltetni. Vagyis 0,5 százalékot tévedtek, ami azt jelentette, hogy tavaly a maximális 18 ezer forint helyett 28 ezer forint lehetett volna a nyugdíjprémium maximuma.

Ha a Perényi által említett várható gazdasági növekedés átlagából (5,1 százalék) indulunk ki, az azt jelenti, hogy idén is 0,5 százalékot tévedhetett a kormány. Vagyis ismét 10 ezer forinttal lehetett kevesebb a nyugdíjprémium maximuma, mint tavaly. És ha a kormány nem 1,1-es szorzót lőtt volna be, hanem 1,6-ost, akkor 22 ezer forint helyett 32 ezer forint is lehetett volna a novemberi nyugdíjprémium azoknál, akik legalább 80 ezer forint nyugdíjat vagy nyugdíjszerű ellátást kapnak.

Az Országos Nyugdíjas Parlament Egyesület már a tavalyi tévedés kapcsán is javasolta, hogy a tényszámok ismeretében legyen utólagos korrekció a nyugdíjprémiumnál is, akárcsak a nyugdíjemelésnél, ha előző évben nem jól becsülte meg az inflációt a kormány a költségvetésben.

Számításaik szerint a tavalyi évre mintegy 20 milliárd forintba került volna, ha a tényleges GDP-adatok alapján korrigálják a nyugdíjprémiumot. De ez nem történt meg, a kormány nem volt fogékony a javaslatukra.

2019-ben 2,6 millió nyugdíjas és nyugdíjszerű ellátásban részesülő kap nyugdíjprémiumot, összesen 52 milliárd forint értékben – tájékoztatott nemrégiben az Emmi államtitkára, Novák Katalin. Ha abból indulunk ki, hogy 5,1 százalékos lehet a gazdasági növekedés, vagyis 1,1-es helyett 1,6-os szorzót kellett volna alkalmazni, akkor arányosítva idén mintegy 23 milliárd forinttal kevesebb prémiumot kaphattak az érintettek, mint amennyi járhatott volna nekik, ha a friss GDP-várakozásokat nézzük.

Két év alatt ez már mínusz 43 milliárd forint – ebből lassan kitelne még egy nyugdíjprémium. Forrás 24.hu