Kétségbeesetten drágítanák az olajat, eddig nem sikerült

Ismét összeült az OPEC Plusz, vagyis lényegében az Olajexportőrök szövetsége és Oroszország, és már harmadszor próbálnak kitermeléscsökkentéssel árat emelni, különösen Szaúd-Arábia. Közben jelentős változások zajlanak, lehet, hogy mégis közeleg az olajkor alkonya.
 
 

Kétségbeesetten drágítanák az olajat, eddig nem sikerült

Ismét összeült az OPEC Plusz, vagyis lényegében az Olajexportőrök szövetsége és Oroszország, és már harmadszor próbálnak kitermeléscsökkentéssel árat emelni, különösen Szaúd-Arábia. Közben jelentős változások zajlanak, lehet, hogy mégis közeleg az olajkor alkonya.
 
 
 
 
 

Kétségbeesetten drágítanák az olajat, eddig nem sikerült

Ismét összeült az OPEC Plusz, vagyis lényegében az Olajexportőrök szövetsége és Oroszország, és már harmadszor próbálnak kitermeléscsökkentéssel árat emelni, különösen Szaúd-Arábia. Közben jelentős változások zajlanak, lehet, hogy mégis közeleg az olajkor alkonya.

Oroszország tavaly indított háborúja jócskán megemelte az olajárat, ez azonban átmeneti jelenségnek bizonyult. Sokan növelték a kínálatot, kipótolva a kieső orosz olajat, az USA elnöke pedig maximális teljesítményre biztatta országa olaj-, és gázkitermelőit. A hatás nem maradt el: az ár a magasan 100 dollár fölötti értékekről 70 dollár környékére csökkent.

Idei harmadik vágás

Ez az ár akár egyensúlyi is lehetne, de a kitermelők egy része attól fél, hogy tovább csökkenhet, Szaúd-Arábia pedig már kevesli is, mivel jólétét, költségvetési egyensúlyát 80 dollárnál tudja biztosítani. Csakhogy Szaúd-Arábia súlya már nem akkora, mint egykor volt. Korábban annyira meghatározó volt az ország, hogy döntései egymagukban megmozgatták a piacot. Vélhetően most is erre számított, miután a hétvégi OPEC csúcson vállalta, hogy egymaga egymillió hordóval csökkenti a napi kitermelését.

Nem kizárt, hogy mások is csatlakoznak a csökkentéshez a Bloomberg szerint, azonban a hajlandóság elég kicsinek mutatkozik, az afrikai kitermelőkkel pedig még abban sem tudtak megállapodni eleinte, hogyan mérik a kitermelésük, és ezért késett a konferencia megkezdése. Az afrikai kitermelők azonban szegényebb országok, érthető módon amit lehet, próbálnak kihozni mind olaj-, mind gázexportjukból, mondván, hogy ha akarnak, vállaljanak nagyobb terhet a gazdag Arab-öböl menti országok.

A legnagyobb szereplő

A kínálat növekedésében ugyanakkor döntő szerepe van immár a legnagyobb szereplőnek, az Amerikai Egyesült Államoknak. Stratégiai érdeke az ár csökkenése mind bel-, mind külpolitikai szempontból egy bizonyos szintig, és ez fontosabb, mint exportjának árbevétele. Az ország immár nemcsak a legnagyobb kitermelő, de alaposan el is húz a többiek elől, mivel, jócskán 12 millió hordó fölött van napi kitermelése, míg Szaúd-Arábia mostani lépésével 9 millióra esik vissza, Oroszországé pedig ennél is kevesebb lesz, az igencsak működő szankciók miatt.

Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az amerikai kitermelés-növekedés már kétszer az olajár zuhanásához vezetett a múlt évtizedben. Először 2014-15-ben, anikor a tartósan 100 dollár fölötti ár letörése volt a cél, majd 2018-19-ben. A folyamattal vélhetően tisztában vannak az OPEC-tagok is, és közülük Szaúd-Arábia úgy tűnik, egész addig magára vállalja a csökkentés terhét, amíg az exportált mennyiség és az ár szorzata, vagyis a tényleges árbevétel így növelhető, de legalábbis csökkenése fékezhető.

Keresleti oldal

Az olajárat most úgy tűnik, keresleti oldalról is erős hatás éri. Egyrészt a világgazdaság lassabb növekedését említik elemzők, ugyanakkor konkrétabb fundamentális tényezők is megjelentek, amelyek a kereslet korábban várt növekedését semlegesítik. Egyrészt az elektromos autók térnyerése már megindult, és meglepő módon ezt pont Kínában zajlik viharos sebességgel, amely a világ legnagyobb autópiaca, ráadásul a legnagyobb növekedést várták tőle, a belsőégésűek piaca viszont már nem nő tovább. Ez egyre több ország piacán bekövetkezhet, a elektromosok ugyan még sokáig nem veszik át az uralmat, de a benzin-, és gázolajfogyasztás talán már el is érte csúcsát.

Egy másik, az olajfogyasztásban döntő szegmensben is jelentős változások zajlanak. A légitársaságok egymás után rendelik azokat a repülőgép típusokat, amelyek az előző generációs gépeknél 20-25 százalékkal kevesebbet fogyasztanak, a még régebbi, nagy fogyasztású típusokat, mint a legendás Boeing 747-es, kivonják a forgalomból.

Így ha a légiforgalom egészében még növekszik is, a kerozinfogyasztás már biztosan nem, ráadásul a légitársaságok egymás után vállalják, hogy az üzemanyaghoz megújulónak tekinthető bioüzemanyagot is kevernek.

Ezt a megoldást már a Mol is alkalmazza az üzemanyag előállításakor.

Lökést kapott a fejlődés

Az olajkeresletben így most már óhatatlanul jelentkezik a klímavédelmi hatás, noha sok piaci szereplő azt gondolta, hogy a tavalyi válság után ez jó ideig háttérbe szorul. Valójában azonban a tavalyi átmeneti hiányhelyzet lökést adott a fejlődésnek, hisz a felhasználók egyre kevésbé akarják kitenni magukat a kitermelői oldalról esetlegesen bekövetkező piaci sokkoknak.

Forrás: napi.hu
 

Gyorsan szeretnél értesülni a veszport.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk!

 
 

    Hozzászólás

    A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

    A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje.