A honvédelmi miniszter alapvetése megegyezett az Orbán Viktor által legutóbb pénteken elmondottakkal, miszerint "egy hatalmas állam agressziót indított el egy szuverén állam ellen”, és "nekünk, magyaroknak a megtámadott oldalán kell állnunk”. És a világos alapállás ellenére Szalay-Bobrovniczky pont ugyanazzal folytatatta, amit a miniszterelnök képvisel: a stratégiai nyugalomból eredő ‘nem küldünk fegyvert’ álláspont hangoztatásával.

Szalay-Bobrovniczky kijelentette, hogy mi vagyunk az egyetlenek Európában, akik nyíltan támogatják a békét. Bevallása szerint még annak ellenére is szkeptikus a béketárgyalások pozitív kimenetelével kapcsolatban, hogy az orosz villámháborús stratégia összeomlásának köszönhetően a mostani helyzet “remek lenne a tárgyalások megkezdésére”. (Hogy hol bicsaklik meg az orbáni hol galamb, hol háborúra készülő kommunikációja, arról Magyari Péter írt egy elemzést.)

Szalay-Bobrovniczky szerint a legutóbbi berlini útján is az orosz-ukrán háborúban képviselt álláspont volt az egyetlen konfliktusos pont a német és a magyar delegációk között. A magyar kormánnyal szemben Németország nem csak átengedi, de saját maga is szállít fegyvereket Ukrajnába. Annak ellenére, hogy Németország jelentős hadiipari vásárlói voltunk, a mostani helyzet diplomáciai konfliktust okoz a két ország honvédelmi minisztériumai között.

A fegyveres támogatást megtagadta ugyan Magyarország, de Szalay-Bobrovniczky szerint mindent megtettünk az ukrán menekültek biztonsága érdekében, a “menekültek befogadásával az ország történelme legnagyobb humanitárius akcióját hajtja végre”.

Persze nem mindegy, hogy milyen az a menekült

Szalay-Bobrovniczky elmondása alapján a madridi NATO-csúcs egyik legkiemelkedőbb eredménye az volt, hogy felismerték a terrorizmus veszélyét a térségben. A honvédelmi miniszter négyéves ciklusának egyik prioritásaként azt határozta meg, hogy minél nagyobb hangsúlyt szerezzen a bennünket aktívan érintő illegális bevándorlás kérdésének.

A miniszter elmondása szerint

“Magyarország egy büszke, megbecsült és elismert tagja a NATO-nak”,

és ezért szerinte a régió 360 fokos védelmi mechanizmusának bevezetésével a NATO megtette az első lépést az illegális bevándorlás okozta veszély ellen.

Bár bevándorlásról csak az orosz-ukrán konfliktus menekültjeivel kapcsolatban esik szó a NATO-jelentésben, a honvédelmi miniszter azzal próbált érvelni, hogy el kell kerülni a Dél-Balkán destabilizációját, aminek következtében nőne az ország határaira érkező menekültek száma.

Félünk is, meg nem is

A NATO-csúcs másik fontos előrelépéseként a honvédelmi kiadások 2 százalékra emelését hangsúlyozta a miniszter. Bár a kérdésekre feltett válasz alapján nem lát reális esélyt arra, hogy Magyarországot fegyveres támadás érje a közeljövőben, elmondása szerint Európán belül senki nem beszél arról igazán, hogy “itt bizony a dolgok rosszra is fordulhatnak”.

A honvédelmi miniszter azt mondta, hogy - bár nincs reális veszélye egy támadásnak - fokozni kell a felkészültséget, fel kell gyorsítani a fegyverkezési programot, mobilizálni kell az országot a katonai beavatkozások elrettentésre végett.

Ennek érdekében Szalay-Bobrovniczky Kristóf két fontos témát jelölt ki; a hadsereg állományának növelését és a harcászati ipar fejlesztését.

Elmondása szerint

“arra van szükség, hogy a magyar fiatalok, hölgyek és urak változtassanak az eddigi terveiken és hivatásos, önkéntes vagy tartalékos módon, de álljanak be hadseregbe.”

Bár fontosnak tartja, hogy a katonai ismeret beépüljön a fiatalok mindennapjaiba, megerősítette azt az állítást, miszerint

“Magyarország továbbra is elkötelezett az önkéntes katonaság mellett.”

A honvédelmi miniszter részletes beszámolót tartott az új harcászati gépek beszerzéséről is. A 2 százalékos bővítés keretein belül Magyarország elindítja a különböző harckocsik, gyalogsági harcművek, tankok, és az orosz-ukrán konfliktusban határozottan sikeresnek bizonyult vállról indítható légvédelmi rakéták beszerzését is.

Bár a honvédelmi miniszter jelenlegi titulusa túlszárnyalja az eddigieket, Szalay-Bobrovniczkyt számos eddigi pozíciójából is ismerhetjük. Üzleti karrierje mellett volt már a Heti Válasz főszerkesztője, Habony Árpád jobbkeze, a Századvég kuratóriumának elnökhelyettese és londoni nagykövet is. Az új miniszter nevét sokan ismerhetik onnan is, hogy részt vett Andy Vajna szerencsejáték birodalmának megvásárlásában, ami után 35 éves kaszinókoncesszióhoz jutott, de beszállt egy cseh repülőgépgyárba és volt közös üzlete az oroszokkal vasúti bizniszben is.

Ezekről nem volt szó az előadásában.