A statisztikák persze nem sokat mondanak a viták értelméről és a törvények minőségéről, de a számok sem tanulság nélküliek.

51 napot ülésezett az év végéig a 2018 áprilisában megválasztott országgyűlés, és ezalatt 138 törvényt hozott. Ezekről részletesebben itt szólunk. A 199 képviselő közül pedig volt, aki végigdolgozta, és volt, aki végig lustálkodta az alakuló ülés óta eltelt hónapokat.

A legaktívabb törvényhozókat felsoroló táblázat részben csalóka. A kormánypártiak közül legtöbbet beszélő KDNP-s Rétvári Bence (209 megszólalás, 12 óra 44 perc) és a fideszes Völner Pál (98, 5 óra 59 perc) ugyanis államtitkár, mégpedig olyan, akinek a minisztere (Kásler Miklós, EMMI és Trócsányi László, igazságügy) nem képviselő.

Ők a törvényjavaslatok előterjesztését és a részvételt a vitában, valamint az interpellációk, kérdések, napirend előtti felszólalások megválaszolását hagyományosan az államtitkárukra hagyják, aki kénytelen állandóan szerepelni.

A Fidesz „élmunkáslistáján” az első kilenc helyezettből hét ilyen, és ott van még Orbán Viktor miniszterelnök és Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Az „egyszerű” képviselők közül Dunai Mónika (40, 2 óra 28 perc) volt a legaktívabb. A KDNP-ben így nézve Nacsa Lőrinc (83, 5 óra 17 perc) állt az élen.

Az ellenzékben a Jobbikos Z.Kárpát Dániel volt a bajnok 156 felszólalással, 11 óra 38 perc beszédhosszal. Utána következett a DK-s Arató Gergely (113, 7 óra 29 perc), a Párbeszédből a házelnök haragját éles nyelvével és performanszaival gyakran kiváltó Tordai Bence (94, 5 óra 9 perc – őt Kövér László 2017-ben „örökre” kitiltotta az Országházból, de mivel képviselő lett, tavasz óta kénytelen elviselni), az MSZP-ből Bangóné Borbély Ildikó (86, 7 óra 23 perc). és az LMP-ből Ungár Péter (78, 4 óra 15 perc).

Az ellenzéki aktivitás másik fontos formája a módosító indítványok benyújtása a tárgyalt törvény- és határozati javaslatokhoz, még annak tudatában is, hogy ezeket a többség szinte soha nem fogadja el. Ebben a Jobbik járt az élen május óta 634 módosítóval, az LMP pedig 286 darabbal. (Ezeket nehéz névhez kötni, mert gyakran többen nyújtják be közösen.) Az MSZP képviselői csak 47, a Párbeszédesek 34, a DK-frakció tagjai pedig hat alkalommal próbálták így befolyásolni a jogszabályok végső alakját.

Kormánypárti módosító indítvány ezzel szemben alig volt, ami a Fideszben és a KDNP-ben uralkodó nagy fegyelmet mutatja. Ez nem mindig volt így, korábban a kormánypártiak is gyakran szétszedték az előterjesztéseket, de most május óta mindössze 12 fideszes és két KDNP-s módosító indítványt írtak. Persze a kormánypártiak a bizottságokban is tudják alakítani a törvényjavaslatok szövegét, ahhoz nem kell egyénileg módosítót benyújtaniuk.

A képviselői munka természetesen nem csak abból áll, hogy valaki a plenáris ülésen beszél. A legtöbben bizottsági tagok is, és ott, szűkebb körben több alkalom nyílik az érdemi megszólalásra. Aztán dolgozni kell a módosító indítványokon, és ott van a választókerület, némelyik országrészben több tucat település, több tízezer választópolgár gondjaival.

Mindezt figyelembe véve érdemes megnézni a nagy némákat. Az ellenzékben nem volt olyan képviselő, aki ne szólalt volna meg. Ezzel szemben a kormányoldalon 14-en egyetlen szót sem mondtak a plenáris üléseken.

Köztük olyan ismert emberek is vannak, mint Selmeczi Gabriella, vagy Lázár János, a Miniszterelnökség volt vezetője és most is több kormánymegbízás viselője, illetve Seszták Miklós volt fejlesztési miniszter. Meglepő, de a parlamenti jegyzőkönyv szerint nem szólalt meg Rogán Antal miniszterelnöki kabinetfőnök és az utolsó ülést kivéve Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter sem.

Ők egyébként sokat nyilatkoznak, de az országgyűlési megszólalást – demokratikus parlamentekben szokatlan módon – ők is az államtitkárukra bízták. Pedig mindketten képviselők is, megkapják az ezért járó havi bruttó 891 000 forintot a miniszteri fizetésük (1 101 900.-) mellé.

Érdemes kitérni a Fidesz-frakció három sajátos rekorderére.

Kubatov Gábor, a kormánypárt alelnöke és pártigazgatója, a Fradi elnöke 2006 óta képviselő. Első és mindeddig utolsó hozzászólása 2007. április 3-án hangzott el napirend után, „A demokratikus intézmények védelmében” címmel. Természetesen a Gyurcsány-kormányt bírálta. Bizottságban 2014 óta nem dolgozik. Választókerülete nincs, mert listán jutott be. Mindezért frakcióvezető-helyettesként havi 1 514 700 f orintot kap. (Vagyonnyilatkozata nem szól arról, hogy a párttól vagy az FTC-től fizetést venne fel.)

Farkas Flórián volt országos roma önkormányzati elnök és volt romaügyi miniszterelnöki biztos 20 13. július 4-én beszélt utoljára a parlamentben. Módosító indítványt 2010 őszén nyújtott be legutóbb. Május óta a legfontosabb parlamenti testület, a törvényalkotási bizottság tagja. Ennek 17 ülése közül tizenegyen volt ott, de semmihez nem szólt hozzá ott sem. 2018 novemberi képviselői jövedelme 1 247 400 forint volt.

Bíró Márk Nógrád megyei képviselő, aki a közéletben aktív, műszakicikk-eladó végzettségű családi vállalkozóként hívta fel magára annyira a Fidesz figyelmét, hogy már három választáson indították bejutásra esélyes listás helyen, 2010 óta tagja az országgyűlésnek, és azóta még soha nem kért szót a plenáris ülésen.

Módosító indítványt 2012 nyarán nyújtott be utoljára egy közlekedési törvénycsomaghoz, de még a 2017 végén megjelent parlamenti almanachban is büszkén hivatkozott arra, hogy része volt a KRESZ egyszerűsítésében és a bírságok csökkentésében. Igaz, 2015 elején ő volt az egyik előterjesztője a polgárőrtörvény módosításának, de a plenáris ülésen a megszólalást átengedte a társszerzőnek. Választókerülete nincs, mert listáról szerzett mandátumot.

A honvédelmi és rendészeti bizottság tagja, ennek 15 ülése közül mindössze haton volt ott, de – legalábbis a nyílt üléseken, hiszen a zártaknak a jegyzőkönyve sem nyilvános – ott sem szólt egyetlen szót sem. Pontosabban egyszer közbeszólt, hogy „hát akkor szavazzunk”. Ezért novemberben bruttó 1 062 000 forintot kapott.