Startot vett 2023 – az európai kultúra éve
Az ünnepi eseményt Porga Gyula Veszprém Megyei Jogú Város polgármestere nyitotta meg. Beszédében kiemelte azért szálltak versenybe az Európa Kulturális Fővárosa címért, mert az idő, és az élet megragadásához a kultúrán keresztül vezet a legrövidebb út.
A magyarországi vetélkedésben nagyszerű ellenfeleket előztek meg, ennek a titka az volt, hogy hittek magukban, és a közösségi összefogás erejében. Az Európa Kulturális Fővárosa cím megpályázásával olyan célt tűztek maguk elé, amelynek megvalósítása a régió érdeklődését is kivívta, és a kormány bőkezű támogatását is elnyerte.
A polgármester hangsúlyozta, hogy a külső és belső nehézségek ellenére sikerült a felkészülés és ma közösségként jobb állapotban vannak, mint négy évvel ezelőtt. Az elkövetkezendő időszakban Veszprém Európa Kulturális Fővárosa lesz. A sikerhez a keretek elkészültek, de a tartalommal történő kitöltéséhez a térségben élő minden emberre szükség van.
A kultúra nem csak a művészetre fogékony embereket foglalja magában, a kultúra elsősorban az emberi kapcsolatok összessége, hogy miként szólunk egymáshoz és meglátjuk-e másokban a jót is. Észrevesszük-e az elesetteket, segítjük-e a rászorulókat, hogy ápoljuk-e a hagyományokat, és a környezetünket?
Végezetül azt kérte a veszprémiektől, valamint és a térségben élőktől, hogy legyenek büszkék a múltjukra, egyúttal élményekben gazdag, és a közösségeket erősítő lehetőségként éljék meg az előttük álló évet.
A polgármester beszédét követően az ünnepség résztvevői megtekintették Mariya Gabriel, az Európai Bizottság innovációért, kutatásért, kultúráért, oktatásért és ifjúságért felelős biztosának várost köszöntő videó üzenetét. Beszédében kiemelte, hogy a választott mottó a Ragyogj! - jól fejezi ki az itt élők álmait, és az pozitív üzenettel bír mindenki számára. A képviselő elismeréssel szólt a három éves felkészülésről, melyben az elődjének Navracsics Tibornak jelentős szerepe volt.
Hangsúlyozta, hogy az emberek a kultúra alakítói és termékei is egyben. Üzenetében azt emelte ki, hogy „Veszprém az Önök kulturális fővárosa, az Önök közössége képes közösen mindent elérni!” Ezért a helyi közösségek tudják leginkább kiaknázni a kultúrában lévő lehetőségeket, legyen szó az oktatásról vagy az innovációiról, az ifjúság ügyéről vagy a sportról. Hidat tudnak teremteni a művészek és tudósok között, megtudják mutatni a térség, valamint Balaton szépségeit. Hinni kell a kultúra erejében, abban, hogy az fényt vihet az emberek mindennapi életébe. Az európai biztos ehhez kívánt a térségben élőknek sok sikert.
Zoran Milanović, Horvátország köztársasági elnöke ünnepi beszédében hangsúlyozta, a kulturális főváros címet Európában azért adományozzák, hogy bemutassák a tagország kulturális gazdagságát, elmélyítsék az országok körében az egymáshoz való tartozás érzését. A kultúra az, ami megmutathatja az európai országok számára azt, sokkal több dolog köti össze őket, mint amennyi elválasztja.
A horvát és magyar közös történelemből kiemelte a dalmáciai származású Verancsics Faustust diplomatát és püspököt, akit egy ideig a veszprémi vár kapitányává és a püspöki javak gondozójává nevezték ki. Fontos számára az, hogy az EKF- programja az ő életművét is elismeri. Verancsics 1595-ben megírta és kinyomtatta Európa ötnyelvű, latin, olasz, német, horvát, magyar szótárát. Ez volt egyben az első horvát és magyar nyelvű szótár.
A horvát köztársasági elnök végezetül a reményét fejezte ki, hogy egyre több horvát turista látogat az elkövetkezendőben a Bakony-Balaton régióba, és hívta a pihenni vágyók magyarokat a horvát tengerhez, ahol továbbra is szertettel várnak mindenkit.
Novák Katalin köztársasági elnök arról beszélt, büszkék lehetünk arra, hogy idén Veszprém, és a Bakony - Balaton térsége hivatalosan is Európa Kulturális Fővárosa lett, ezzel egyben Európa figyelmének középpontjába került. A hétvégén ünnepeljük még a nemzeti imádságunk a Himnusz megírásának 200. évfordulóját is. A Himnusz csak a magyar lélekben rezonál igazán - hangsúlyozta a köztársasági elnök.
Emlékeztetett arra, hogy vészterhes időkben járunk, amikor járványok, természeti és gazdasági csapások, a háborúk útját akarják állni az életnek, ki akarják törölni a reményt, és lakatot akarnak tenni a múzsák szájára. A művészek nem szűnnek meg alkotni, a kultúra éltet és reményt ad. Felhívta a figyelmet arra, nem pusztán túlélni, hanem élni kell. A kultúráról történő lemondás egyet jelentene a fizikai, lelki és szellemi önfeladással.
Novák Katalin elmondta, az elmúlt évtizedben a kormány mindent félretéve tovább gyarapította a hazai kultúra értékeit. Kétszáz új templom épült, virágzik régi pompájában az Operaház, vidéki kastélyok, várak, valamint a Magyar Zene Háza, vagy a debreceni Csokonai Fórum újultak meg, de ezért állítják helyre a Budai várat, hogy ne csak túléljünk, hanem éljünk is.
A köztársasági elnök szerint, a család a kultúra bölcsője is, és az európai kultúra is a családokban gyökerezik. Meggyőződése az, hogy Európának legalább annyira szüksége van hazánkra, mint amennyire nekünk a nemzetek erős Európájára.
Veszprém Európa Kulturális Fővárosa a különöst és a közöst jeleníti meg történelmében és jelenében. Királynői Európát hozták hazánkba, és a magyarok világát vitték Európa más országaiba, a kereszténység Veszprémi Főegyházmegye kultúrateremtő ereje mindig is az egyetemes emberi értékekből táplálkozott, az egyetem kapcsolódik Európa tudományos vérkeringésébe, a Petőfi Színház, a Vár, a Hangvilla, az állatkert tömegével vonzza a látogatókat. És az külön érték, hogy nem csak akkor látogatják Veszprémet, amikor ilyen nagyszabású rendezvények vannak, hanem előtte és utána is- hangsúlyozta a köztársasági elnök.
Az ünnepi köszöntőket követően M. Tóth Géza portrévideó-válogatását láthatták a jelenlévők, amelyekben a Bakony - Balaton térség kulturális életének sokszínűségét mutatták be. Végezetül a VEB 2023 EKF kulturális évadot hivatalosan Markovits Alíz, a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. vezérigazgatója nyitotta meg.
(Fényképek a rendezvény zárttá történő minősítése miatt a helyszínen nem készülhettek)