Nem jött össze a beígért bürokráciacsökkentés az Orbán-rezsimnek. A 2022-es költségvetés benyújtott számai alapján 12 évre vetítve a kormányzati felső vezetők száma duplázódást mutat. Hasonló folyamat játszódik le a minisztériumokban is. A kormány szerint jövőre a tárcáknál 11 979 fő dolgozhat. Ez még az idei évhez képest is mintegy négy százalékos növekedés. A 11 évvel ezelőtti indulás adataihoz viszonyítva a jövőre tervezett létszám már közel kétszeres.

A 2010-es zárszámadási törvény szerint a kormányváltás évében a minisztériumokban 5748-an dolgoztak. 12 évvel később ugyanott már 108 százalékkal magasabb a létszám. Bár az Orbán-kormány 2010-ben még az erős állam ígértével kampányolt, az évtized közepén - elsősorban Lázár János nevéhez köthetően - már inkább a bürokráciacsökkentést állították a középpontba. Igaz, a Miniszterelnökség akkori vezetője sem elsősorban a tárcákra, sokkal inkább a háttérintézményekre összpontosított. Így többek közt ekkor szűnt meg az önálló tisztorvosi szolgálat.

Orbán több mint egy évtizedes kormányzása alatt nem csak a minisztériumok, de az állami felső vezetők száma is megkétszereződött. 2010-ben második kabinetje 106 miniszterrel, államtitkárral és helyettes államtitkárral alakult meg. Jelenleg ugyanebben a beosztásban már 198-an munkálkodnak az ország ügyeinek jobbításán. A miniszterek száma időközben 10-ről 15-re nőtt. Azzal együtt, hogy a mai napig nincs önálló oktatási, egészségügyi és környezetvédelmi szervezet. Ehelyett több tárca nélküli, illetve egy miniszterelnöki kabinetiroda-vezető miniszter is sertepertél a kormányfő körül.

Szakértők szerint a tárcák igazgatási dolgozóinak megkétszereződése három tényezőre vezethető vissza. A kormányzás elején részint a háttérintézmények beolvadtak a minisztériumokba, ami nagyarányú létszámugrással járt. További jelentős bővülést hozott az uniós pénzek felhasználását végző Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) feloszlatása. (Az Orbán-kabinetet ugyanis zavarta, hogy Brüsszel rálátott az általa pénzelt NFÜ belső ügyeire.) Az itt dolgozó mintegy félezer főnek is a szaktárcáknál találtak helyet.

Mára az uniós pénzek elosztásával, pályázatírással és azok ellenőrzésével a tárcáknál ezernél is több tisztviselő foglalkozik. A létszámnövekedés harmadik forrása a bürokrácia öntörvényű növekedése, amihez új hivatalok alapításával maga a kormány is többször hozzájárult.

Miközben 2010-ben a Miniszterelnökségen alig 93-an dolgoztak, ma már a miniszterelnöki kormány- és kabinetiroda 780 főt számlál. Pedig az ott zajló munka semmivel sem lett összetettebb és a kormányzás minősége sem javult.

A külügyi tárcánál ma 40 százalékkal dolgoznak többen. Igaz, a jelenlegi Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) jogelődjétől, a nemzeti fejlesztési tárcától időközben hozzájuk került a "külgazdaság". Ehhez képest az ITM létszáma is 400 százalékkal bővült.

A Honvédelmi Minisztérium viszont alig hízott. 2022-re tervezett 509-es létszámuk 12 évre vetítve kilenc fős növekedés. Az agrártárca pedig hovatovább még "fogyott" is. Miközben ide olvadt be és tűnt el szinte nyomtalanul az egykori környezetvédelmi minisztérium. A leginkább a közigazgatási feladatait a Miniszterelnökségnek átadó igazságügyi tárca létszáma csökkent.

A 2022-es költségvetési tervek szerint jövőre 423 fővel, 3,7 százalékkal 11 979-re bővül a hazai minisztériumok létszáma. A jövő évi mozgások "nyertese" a Miniszterelnökség. Hozzájuk kerül ugyanis az ITM fő uniós pénzelosztó szerve. Ám létszámuk ezen felül is jelentősen, összesen közel 600 fővel nő. 40-40 új munkatársat kap a családügyi tárca nélküli miniszter és gazdaságfejlesztési kormánybiztosok.

Mintegy száz főt településfejlesztési feladatokra vesznek fel, az uniós helyreállítási alappal kapcsolatos ügyeket pedig jövőre 76-tal többen intézhetik. Jól jelzi az apparátus gyarapodását, hogy jövőre a 40 fős bővüléssel már 180 ember dolgozik a családpolitikáért felelős „tárca nélküli” miniszter keze alá. Ez a létszám 2010-ben még kitett volna egy fél minisztériumot.

A bővülés kevéssé meglepő módon a költségek emelkedését is magával hozta. A zárszámadási törvény szerint 2010-ben az országgyűlés és a kormányzat működtetése 640 milliárd forintba került az adófizetóknek.

Ugyanezen a soron 2022-re már 1116 milliárd forint szerepel. Ez a jövő évi bruttó hazai termék (GDP) két százalékára rúg. Igaz, 2010-ben ugyanez az arány még 2,4 százalékot tett ki. Vagyis a gazdaság gyorsabban nőtt, mint az állampáratus GDP-arányos költségei. Ám a folyamatban szinte ez az egyetlen kedvező tényező.

A teljes államszervezet működtetésére (a rend- és honvédelmet is beleértve) a kormány jövőre a GDP 8,2 százalékát költi el. Ehhez képest az uniós átlag 2019-ben 5,8 százalékra rúgott. Vagyis GDP-arányos összevetésben EU-szerte az Orbán-kabinet költi a legtöbbet saját magára.