Az 598 szavazattal, öt ellenszavazat és kilenc tartózkodás mellett elfogadott új rendelet felhatalmazza a Bizottságot, hogy megvizsgálja az Unión kívüli állami szervek által az EU-ban tevékenykedő vállalatoknak nyújtott támogatásokat.

Ha úgy találja, hogy azok piactorzító hatásúak, akkor jogorvoslati intézkedéseket vezethet be, így megakadályozhatja, hogy a például kamatmentes hitellel, a költségeknél alacsonyabb áron nyújtott finanszírozással, kedvezményes adózással vagy közvetlen állami támogatással segített válallatok uniós versenytársaiknál kedvezőbb ajánlatot nyújthassanak be uniós közbeszerzéseken, vagy fúziók és felvásárlások esetén.

A rendelet egy régóta fennálló szabályzási hézagot számol fel: míg az uniós tagállamok régóta csak szigorú szabályok mellett nyújthatnak állami támogatást, eddig semmilyen szabály nem vonatkozott az unión kívüli államok által biztosított támogatásra.

Az új szabályok értelmében a vállalatoknak akkor kell értesítenie a Bizottságot a tervezett fúziókról és felvásárlásokról, ha az érintett felek bármelyike legalább 500 millió eurós forgalmat bonyolít az Unióban és a külföldi pénzügyi hozzájárulás mértéke meghaladja az 50 millió eurót. A Bizottság akkor is megvizsgálja a közbeszerzéseken indulókat, ha a közbeszerzés értéke legalább 250 millió euró.

Nagyobb hatékonyság

A parlamenti tárgyalódelegáció javított az uniós fellépés hatékonyságán azzal, hogy a jogszabály hatálya alá konkrétan nevesítve bevonta az állami vállalatokat, amelyek gyakran kedvezményezettjei az állami támogatásnak.

A tárgyalók emellett lerövidítették a közbeszerzések kivizsgálására a Bizottság számára rendelkezésre álló időtartamot, és gondoskodtak róla, hogy a tagállamok, vállalatok és egyéb érdekeltek számára rendelkezésre álljon egy csatorna, amelyen keresztül a potenciálisan piactorzító támogatásokról értesíthetik a Bizottságot.

Útmutatók, multilaterális megoldások

A képviselők a jogbiztonságot fokozták azzal az elfogadott javaslatukkal, hogy a Bizottság adjon ki útmutatót arról, mi alapján értékeli az egyes külföldi támogatások piactorzító jellegét és hogyan veti össze a piactorzító hatást a támogatás potenciálisan pozitív hozadékaival. A parlamenti tárgyalók azt is elérték, hogy a vállalatok tanácsot kérhessenek a Bizottságtól azzal kapcsolatban, hogy be kell-e jelenteniük hivatalosan a kapott támogatást.

Az Unió célja végső soron az, hogy javuljon az állami támogatások nemzetközi szabályozása. Ezért ha megszületik az uniós szabályokkal egyenértékű, multilaterális szabály, akkor az Unió visszavonja saját szabályzását.

Háttér

Az EU kifejezetten nyitott gazdaság: a világ egyik legnagyobb kereskedelmi tömörüléseként a világkereskedelem 16 százalékáért felelős, 2021-ben pedig 117 milliárd eurónyi közvetlen külföldi befektetés célpontja volt. Egyre gyakrabban előfordul azonban, hogy uniós vállalatok felvásárlását külföldi állami támogatások segítették, amelyek befektetési döntésekre is hatással voltak és a tisztességes verseny kárára torzították a szolgáltatások kereskedelmét.