A politikus az írásában kifejti, hogy a nemzeti tőkésosztály építéséről szóló mesék csak Magyarország kirablásának az elleplezésére szolgálnak. 

A továbbiakban megállapítja, hogy az idén május végén benyújtott céges beszámolókból két dolog minden korábbinál jobban kirajzolódik: a Fideszes oligarchák nem terveznek hosszú távon, és Orbán Viktor nem követi el még egyszer ugyanazt a hibát, mint Simicska Lajossal.

Az állam által jelenleg preferált vállalkozói körnél szép nyereségek jelentek meg 2015-ben is, ezeket pedig szinte teljes mértékben kimenekítették a cégekből. A „G-nap” még csak ennek az évnek a februárjában volt, így azért a Közgép és a többi Simicska vállalkozás eredményében még a korábban elnyert megrendelések látszanak.

A hivatalosan Mészáros Lőrinc tulajdonában álló Mészáros és Mészáros Kft.-nek nagyon ment, 3,7 milliárd forint adózott nyereséget értek el, amiből 3,5 milliárd forintot fel is vettek osztalékként. A szintén Mészáros-cég R-Kord Kft. a 752 millió forintos adózott eredményéből 750 millió forintot vettek ki. A Közgép helyett az állami közbeszerzések egyik  új sztárja a Duna Aszfalt Kft., ott a cégbíróságon bejegyzett tulajdonos Szíjj László 4,1 milliárd forint osztalékot vett ki.

Andy Vajna Las Vegas Casino Kft.-je, amely állami kegyből 5 kaszinóval monopóliumot élvez Budapesten, 6,13 milliárd forint adózott eredményt ért el, és ebből 6,13 milliárd forint osztalékot vettek fel. A kormány közeli reklámcégesekből Kuna Tibor 880 millió, Csetényi Csaba 700 millió forint osztalékot vett fel. Az egykori kormányszóvivő Giró-Szász András cégéből, a Strategopolisból 290 millió forintot vettek ki.

Néhány társaság a közvetlen családtagok nevén is fut. A miniszterelnök veje, Tiborcz István 460 millió forintot vett ki az utóbbi években felfutott cége, a HCS Experts Kft. ennél kevesebb, 390 millió forint adózott eredményéből.

A gánti Dolomit Kft.-nek 51 százalékos tulajdonosa Orbán Viktor édesapja, Orbán Győző. Itt is többet vettek ki, mint az 1,1 milliárd forintos éves adózott eredmény; 1,8 milliárd forint volt az osztalék. A Nehéz Kő Kft. tulajdonosa teljes mértékben az Orbán-család: 93 százalékban id. Orbán Győző, 5 százalékban Orbán Áron és 2 százalékban ifj. Orbán Győző. Ennek a cégnek az adózott eredménye 430 millió forint volt, amelyből 404,3 millió forintot fizettek ki osztalékként.

A neveket és az összegeket még hosszasan lehetne sorolni. Ami, különösen így egyszerre látva kiszúrja az ember szemét, az a kivett pénz aránya a nyereségekhez képest. A hasonló méretű, tulajdonosi szerkezetű cégeknél nem szoktak ilyen osztalékokat fizetni, több okból sem. Mindenekelőtt hisznek a dinamikusan növekvő cégükben, hisznek abban, hogy az igazi siker még előttük áll, így visszaforgatják a pénzt, beruháznak, építik tovább a vállalkozásukat.

Elvben ez lenne a ”nemzeti tőkésosztály” lényege. Amikor azt gondolják, hogy már tovább nem tudják növelni, akkor eladják – az elmúlt egy évben ez történt például a Fornettivel, a Szentkirályival, vagy a Forest Papírral. Évtizedekig építették a cégeket, hogy a vélt "tetőponton" kiszálljanak.

Addig csak annyi osztalékot vesznek fel, amennyi a megélhetésükhöz szükséges (sőt, amit lehet, a megélhetésükből is próbálnak költségként elszámolni a cégükben – ez persze adócsalás). El tudja valaki képzelni, hogy Mészáros Lőrinc napi 11,5 millió forintot költ? Az osztalék után adót kell fizetni, 16 (idéntől 15) százalékot. Ennek a kifizetését egy racionális vállalkozó addig kerüli, amíg lehet.

Ha szeretne például új területeken befektetni, akkor megteheti a nyereséget elért cégén keresztül, pl. a cége alapít egy új társaságot, holdingba szervezi a cégeit, vagy egyszerűen csak kölcsönadja az egyik cége a másiknak. Úgyis tekinthetjük mintha a cégben tartott nyereség osztalékadója az államtól kapott kamatmentes hitel lenne. Miért akarna erről valaki lemondani?

Egy valódi vállalkozó szemszögéből teljesen irracionális, amit a fideszes oligarchák csinálnak. Az ő szemszögükből azonban nagyon is racionális. Az ő cégeik a piacon teljesen életképtelenek lennének, csak az állami megrendelésekből, koncessziókból élnek. Amikor már nem a Fidesz lesz hatalmon, akkor ezek a cégek pillanatok alatt tönkre fognak menni. Akkor pedig minek ruházzanak be? Nem tudnak ők semmit építeni, az egy másik műfaj.

A 16 százalékos adó pedig egyáltalán nem sok, ha cserébe el lehet tüntetni a pénzt. Amíg a társaságok eszközei között van, addig szerepelnie kell a könyvelésben, az adóhivatal, az ügyészség számára látható. Az osztalékként kifizetett pénzt azonban Mészáros Lőrinc odaadhatja az első hajléktalannak, el is égetheti, vagy elfogyaszthatja ketchuppal. Az már az ő magányügye.

A vagyonnyilatkozatában azonban a korábbi osztalékok sem látszanak. Persze nem egy hajléktalannak adja a pénzt. Hanem valaki másnak.

Orbán Viktor Simicska Lajos után nem követi el még egyszer ugyanazt a hibát, hogy mérhetetlenül gazdaggá tesz valakit, aki utána ellene fordul, és hallani sem akar az „adósságairól”. Egyetlen strómanban sem lehet igazán megbízni, ezért nem maradhat a pénz a cégekben, mert csak az az igazi vagyon, ami az ő nevén van. 

A sok kifizetett osztalék pedig bőröndökben, akta- és sporttáskákban elhagyja az országot, hogy offshore cégekben, banktitkot őrző országok számláin és páncéltermeinek privát széfjeiben találjon helyet.  Csak a fenti néhány példa együttesen 20 milliárd forintot tesz ki. 500 eurósokban nem is foglal olyan sok helyet, két nagyobb bőrönd meg egy foci VB-s hátizsák kell hozzá.

Ezek után nagyon nem kell meglepődni, hogy a gazdaságban évek óta alacsony beruházási szint, az első negyedéves GDP adat pedig messze elmaradt a kormány terveitől, nem csak a régióban, de egész Európában az egyik legrosszabb.

Orbán ennek ellenére válságértekezletet hívott össze. Gondolom a régi viccet tudták elmondani neki az összegyűltek, amikor Kohn elmegy a rabbihoz tanácsot kérni:

- Rabbi, mit tegyek? Hiányzik a kasszából 1000 dollár!