A pénzügyminiszterek elé kerülő javaslatok a következőket tartalmazzák:

A jogállamisági eljárás keretében – amelyet az EU pénzügyi érdekeinek védelme miatt indítottak – Magyarország nem teljesítette teljeskörűen a vállalásait. Ezért az országnak a 2021 és 2027 közötti időszakra járó támogatási keretből, három kohéziós forrás vonatkozásában, összesen 7,5 milliárd euró zárolása.

A Bizottság elfogadásra javasolja a tagállamoknak a magyar helyreállítási tervet, ami 5,8 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást jelent.

A zárolt összeg feloldásához és a helyreállítási forrásokból történő kifizetéshez arra van szükség, hogy Magyarország teljeskörűen tegyen eleget a korrupcióellenes vállalásainak, valamint tegyen meghatározott intézkedéseket az igazságszolgáltatás függetlenségének helyreállítása terén.

A javaslatokról a döntést a tagállamok pénzügyminiszterei hozzák meg, ennek pontos időpontja egyelőre nem ismert, de a következő 1-2 hétben várható.

Az Európai Bizottság képviselői többször is leszögezték, hogy addig, amíg valamennyi feltétel nem teljesül, ezek az összegek nem nyílnak meg Magyarország előtt. A 27 intézkedés közül 17 a korrupcióellenes kerethez tartozik, nyolc szól az igazságügy függetlenségének megerősítéséről és kettő az ellenőrzésről és auditról.

Azt a testület is elismeri, hogy voltak olyan lépések, amelyekkel elégedettek voltak, azonban az egész csomagot egyben kell megvalósítani.

A korrupcióellenes intézkedések közé tartozik új, független testületek és hatóságok – egy integritási hatóság és egy korrupcióellenes munkacsoport – felállítása, amelyek rendelkeznek azokkal az eszközökkel és kapacitással, amelyek képessé teszik őket a fellépésre, ha a hatóságok ezt elmulasztják. Lehetővé kell tenni, hogy a bíróságon bárki megtámadhassa a nyomozók vagy azon határozatát, hogy nem folytatnak nyomozást vagy eltekintenek a vádemeléstől. A köztisztviselőktől a vagyonnyilatkozat megtételekor megkövetelt információk mennyiségét jelentősen növelni kell, és az átláthatóságot is javítani szükséges.

Intézkedéseket kell tenni a közbeszerzések versenyének és átláthatóságának javítására, a Bizottság Arachne eszközének, egy olyan informatikai eszköznek a használata is előírás, amely támogatja a tagállamokat csalásellenes tevékenységeikben, lehetővé téve számukra, hogy adatokat gyűjtsenek a pénzeszközök végső kedvezményezettjeiről, vállalkozóiról, alvállalkozóiról és tényleges tulajdonosairól.

És azt is biztosítani kell, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) hatékonyan végezhessen vizsgálatokat Magyarországon.

A bírói függetlenség erősítése érdekében a független Országos Bírói Tanács hatáskörét növelni kell, illetve Kúria működésének reformjára is szükség van a politikai befolyás kockázatának korlátozása érdekében.

Az Alkotmánybíróságnak azon szerepét meg kell szüntetni, hogy bírák által hozott ítéleteket felülvizsgálhassák, meg kell szünteti annak lehetőségét, hogy a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálja azokat a kérdéseket, amelyeket a bírák az Európai Bíróság elé kívánnak terjeszteni.

Ezen kívül szabványos audit és ellenőrzési intézkedéseket írtak elő, de ezek hasonlóak ahhoz, amit más tagállamok esetében is megköveteltek, amikor a helyreállítási forrásokról döntöttek.

Didier Reynders uniós biztos elmondta, hogy nagyon sok vitája volt technikai és politikai kérdésekben is a magyar hatóságokkal, illetve Varga Judit igazságügyi miniszterrel. A Bizottságnak azonban meggyőződése, hogy ezen lépések nélkül nem hárul el Magyarországon az uniós források felhasználásának korrupciós kockázata.