A vitában az erőviszony döntött
Az önkormányzati törvény szerint február a települések életében az aktuális év költségvetéséről szóló rendelet elkészítése és elfogadtatása a választott képviselőkkel felálló közgyűlésben.
Veszprém Megyei Jogú Város polgármestere a város Közgyűlését a február 27-ére hívta össze, ahol 19 napirend megtárgyalását tűzték napirendre és előtte a törvényben előírt határidőig a költségvetési tervezetet eljuttatta a képviselőkhöz.
A februári közgyűlés a már megszokott módon kezdődött. Gerstmár Ferenc az LMP képviselője indítványt terjesztett elő, „Önkormányzati bérlakások biztosítása családon belüli erőszak áldozatai részére” – címmel. Az indítványt a testület a polgármester javaslatára elutasította.
A folytatásban két ellenzéki interpelláció, három napirend előtti kérdés és három napirend előtti felszólalás következett. A Közgyűlés a 2. napirendben tárgyalta a „Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata 2020. évi költségvetéséről szóló önkormányzati rendelet megalkotása” – című beterjesztést.
Porga Gyula polgármester a költségvetés vitájának felvezetésében hangsúlyozta, hogy 2020. év költségvetésében egy „büszke és erős város költségvetését láthatjuk, és azt,hogy azok a törekvések, amelyek fontosak a veszprémiek számára, az fontos a kormánynak is.”
Katanics Sándor DK, mint a pénzügyi és költségvetési bizottság elnöke szólt hozzá és felolvasta a bizottság költségvetési rendelettel kapcsolatos állásfoglalását.
Az ellenzék részéről Hartmann Ferenc MSZP frakcióvezető bejelentette, hogy az ellenzék a vitában nem kíván részt venni, de a szavazásban igen. A szünetben ennek okait a városháza aulájában a sajtó számára el szeretnének mondani. (Az ellenzéki képviselők Kovács Rajmund kivételével kiültek a külső érdeklődők részére fenntartott széksorokba)
A beterjesztett anyaggal kapcsolatban a fideszes képviselők egymást követően elmondták a véleményüket, amelyből kihallható volt az, hogy a költségvetés stabil, kiszámítható, és még az egyedi elképzeléseket is képes biztosítani.
Az ellenzék részéről Kovács Rajmund Jobbik kritikusan elemezte a beterjesztett anyagot. Felhívta a figyelmet arra, hogy a beterjesztésben jelentős hitelfelvétel is szerepel. Ez annyit jelenthet, hogy a 2019. év végi 500 millió forintos hitelállomány 2020. végére 1,8 milliárd forintra nőhet. Úgy látja hogy a saját forrásból történő fejlesztésre nincs fedezet, a tervezett fejlesztéseket ezért elsődlegesen külső forrásokból lehet megvalósítani. A képviselő a költségvetési tervezet visszavonását kérte.
A 2020. évi költségvetést végül a fideszes képviselők 11 igen szavazatával fogadták el.
Az ellenzéki sajtótájékoztatón a következők hangzottak el:
Katanics Sándor – „a helyi hatalom nem foglalkozik érdemben a veszprémiek javaslataival. A négy egyéni választókerületi képviselő már novemberben egyeztetést kezdeményezett a polgármesternél, aki ezt válaszra sem méltatta. A mindössze néhány nappal a költségvetés benyújtása előtti időpontra összehívott egyeztetés még látszatnak is kevés. Az ellenzéki javaslatok közül semmit nem építettek be.”
Guzslován Gábor - „a következő egy évben a részvételiség megalapozását tűzzük ki célul. A részvételi költségvetés egy olyan döntéshozatali mechanizmus, amiben az állampolgárok közösen dönthetnek közpénzek egy meghatározott részének felhasználásáról, vagy legalább annak egy részéről….. Egyre furcsább döntések születnek, amelyek valós hátterébe, részleteibe a képviselőket és a veszprémieket sem avatják be.”
Gerstmár Ferenc – „a 2. választókerületet érintő konkrét javaslataim mellett kezdeményeztem, hogy készüljön a nagy felületű útjavításokra vonatkozó, az egész városra kiterjedő, a hivatal szakemberei által összeállított feladatlista…. Jelenlegi információim szerint a parkolási koncepció elkészültét az EKF keretein belül június 30-ra ígérik, de addig is jó volna tudni, milyen eljárásrendszerben valósulhatnak majd meg az abban megfogalmazott intézkedési javaslatok. Mit várhatunk ténylegesen a koncepciótól?”
Zakar Csaba – „a civil pályázati keret mindössze 4.250.000.-Ft, azonban néhány jó szolgálatot tett, vagy éppen pár hete bejegyzett szervezetnek alig leplezett politikai támogatást nyújtanak. A három politikai kedvezményezettet: Lokálpatrióták, Virágzó Veszprém Egyesület, Közösség Kádártáért Egyesület… nem ismert, hogy milyen feladatra kapják a kiemelt támogatást, és milyen elszámolási és beszámolási kötelezettség terheli őket.
A hatályos törvények alapján csak olyan civil szervezet kaphatna költségvetési támogatást, amely az Országos Bírósági Hivatalnál letétbe helyezte előző évi beszámolóját. A költségvetésben két olyan alapítványt is támogat az önkormányzat 11,9 és 25 millió forinttal, amelyek a pénzügyi beszámolójukat nem helyezték letétbe az Országos Bírósági Hivatalnál.”
Benczik Gabriella – „valóban a környezetvédelem az energiafelhasználás csökkentése és a fenntarthatóság áll a költségvetés középpontjában, ahogy azt a polgármester állítja? Ha igen, akkor miért nem nyújt támogatást az önkormányzat a lakóépületek energiatakarékos felújításához, miért nem közlekedik egyetlen elektromos autóbusz sem a városban, a meglévő buszok műszaki állapota gyakran nem kielégítő… Nem épülnek P+R parkolók, a hulladékszállításban fennakadások vannak.”
Hartmann Ferenc – „a város elindult az eladósodás felé. 2020. végén a város hitelállománya közel 1,8 milliárd forint lesz, szemben a tavalyi 500 millióval. Mi lesz, ha a kormány valóban csökkenti az iparűzési adó mértékét? Az önkormányzat gazdasági helyzetének megítéléséhez hozzá tartozik a tulajdonában álló cégek helyzete is. Nem éppen nyereségesek.
Súlyos hibát követett el a városvezetés azzal, hogy semmibe vette a választópolgárok 47 százalékát képviselő ellenzék javaslatait, véleményét.