Mit tesz Polt Péter azért, hogy az Európai Bizottság következő jelentésében Magyarország kapcsán ne a komoly korrupciós kockázatokról és határozott fellépés hiányáról írjon – erről kérdezte a legfőbb ügyészt az MSZP-s Gurmai Zita.

A felvetés jogosnak tűnik, tekintve, hogy a kormány képtelen volt igazolni az Elios-kifizetések jogosságát az Unió felé, így ország 13 milliárd forintnyi közpénzt bukott az ügyön – a Tiborcz-közeli, bűzlő közvilágítási tenderek ügyében viszont még csak gyanúsítottakat sem hallgattak ki.

A legfőbb ügyész válaszában aggályos alapossággal magyarázza el, hogy olyan büntetőjogi kategória, mint „magas szintű korrupciós kockázat”, nem létezik.

„A magas szintű korrupciós kockázat fogalma definiálatlan (…) az Európai Bizottság sem határozta meg, és statisztikai adatgyűjtései során ilyen adatot nem gyűjt. Ezért félrevezető rendszerszintű intézkedést elvárni olyan körben, melynek határait maga az Európai Bizottság sem képes objektív adatok alapján megvonni” -írta Polt, mintha a köznapi megfogalmazást nem is értené, csak jogi terminusokban gondolkodna.

Aztán levelének folytatásából kiderül, hogy valami mégis dereng a legfőbb ügyésznél: „Mindez nem jelenti azt, hogy az ügyészség ne folytatna olyan büntetőeljárásokat, amelyek esetleg a közvélemény felfogásában „magas szintű” korrupciós ügynek minősülnek”.

Bizonyításként, Polt (név nélkül) több egykori és jelenlegi országgyűlési képviselő ügyét, köztük a fideszes Mengyi Roland, vagy az exképviselő Ódor Ferenc ellen folytatott eljárásokat is.

Hogy eközben az igazán nagy botrányok - a letelepedési kötvénybiznisz vagy a nemzetközi körözés alatt álló Ghaith Pharaon magyarországi tevékenységének ügyében – sem indult vádhatósági vizsgálat, az a jelek szerint más lapra tartozik. Forrás nepszava.hu