Az egyre erősödő orosz–magyar barátsággal foglalkozik a New York Times, amely végigveszi a közelmúlt eseményeit: az amerikai külügyminiszter Mike Pompeo figyelmeztető szavai még ott visszahangoztak a Parlament falai között ("A magyarok tudják jól a történelmükből, hogy az autoriter Oroszország soha nem lesz a kisebb nemzetek szabadságának és szuverenitásának barátja"), máris megállapodott a kormány a Nemzetközi Befektetési Bank kiváltságairól.

A lap szerint a nyugati biztonsági szakértőket is nyugtalanító, teljes védettséget élvező bank akkor kapott zöld lámpát, amikor a világban mindenhonnan orosz kémeket tiltanak ki, Moszkvát az amerikai választások befolyásolásával vádolják, és orosz hackertámadások érik az európai agytrösztöket.

A bankban Oroszországnak van a legnagyobb szavazati aránya, 40 százalékos tulajdonrész felett diszponál. A bank a lapnak írt levelében azt mondja, a bank természetes terjeszkedésének logikus lépése volt a Budapestre költözés, és a tulajdonosok fele európai.

Európa mindig is megosztott volt az Oroszországhoz fűződő viszony tekintetében, ma a törés evidens: a szélsőjobboldali pártok keblükre ölelik Putyin elnököt. A NYT szerint Orbán, akit úgy jellemez, mint a magyar demokratikus intézményeket folyamatosan gyengítő politikus, fáklyaként követi Putyint az illiberális állam kiépítésében. Ukrajnát távol tartja a NATO-tól, Brüsszelt pedig a nemzeti szuverenitás megsértésével vádolja.

Erre jött rá a két orosz fegyverkereskedő ki nem adása az USA-nak, és kiadása Oroszországnak. Az amerikai külügyminisztérium aggodalmát fejezte ki, hogy vajon a két férfit bíróság elé állítják-e Oroszországban. Paks II., letelepedési kötvények orosz titkosszolgálatokhoz köthető személyeknek – túl sok példa mutat arra, hogy Magyarország Putyin trójai falova az EU-ban.

A cikk megszólaltatja Krekó Pétert, a Political Capital vezetőjét, aki pár éve még hitt a keleti nyitás mellett az alapvetően nyugatos elkötelezettségben, de mára ebben egyre kevésbé hisz. Forrás hvg.hu