A politikusok az elmúlt időszakban több helyről is jelzéseket kaptak, az Észak-Balatoni Regionális Hulladékkezelési Központ királyszentistváni hulladéklerakójánál tapasztalható állapotokról. Mivel április 22. a Föld Napja, kimentek a 158 település hulladékát kezelő helyszínre, hogy saját szemükkel győződjenek meg a bejelentések jogosságáról.

A képviselők a következőket láthatták: szeméthegyek válogatás és feldolgozás nélkül, a bálákat egyenesen a depóra hordják, a bálahalmazokat egymásra rakva, majd kompaktorral tömörítve deponálják a hulladékot.

Uniós forrásból, közel 5 milliárd forintból épült az a létesítmény, amelynek a bejáratánál a tábla azt hirdeti: „Befektetés a jövőbe!” Azon kérdésükre, hogy előírásszerűen működik-e a rendszer, a telepvezető úgy reagált, hogy nem kíván válaszolni. Vélhetően nem merte azt mondani, hogy előírásszerű a működés. Lehet, hogy a hulladékkezelő társulások veszteségesek és ezért nincs elég forrásuk az előírásoknak megfelelő működtetésre.

A politikusok kiemelték, aggódnak a Földért, a Magyarország egyik kiemelt turisztikai övezete mellett lévő területért, a környező településekért. Ha az uniós előírások szerint működne a hulladékkezelési központ, bizonyára nem ez lenne a látvány. Itt tiszta Európa épül – hirdette a kezdetekkor konzorcium.

Az Észak-Balatoni Térség Regionális Települési Szilárdhulladék Kezelési Önkormányzati Társulás – melynek elnöke Czaun János – olyan beruházás, amelynek célja az, hogy az észak-balatoni térségben 158 település és több mint 300 ezer lakos számára a kor elvárásainak, az EU-direktíváknak, a hazai jogszabályoknak, valamint a környezet- és természetvédelmi követelményeknek a megfelelő hulladékkezelő rendszer épüljön ki.

A Királyszentistvánon felépült komplex hulladékkezelő központban egy 66 ezer négyzetméteres szabad felületű hulladéklerakó depóniát, továbbá egy mechanikai-biológiai hulladékkezelő csarnokot és annak kiszolgáló létesítményeit alakították ki. A csarnokban mechanikailag kezelik a beérkező kommunális hulladékot, ezt követően pedig biológiailag stabilizálják, komposztálják. Ezáltal – összhangban az uniós direktívákkal – a lerakással ártalmatlanított hulladékok aránya jelentősen lecsökken. Mindamellett a vegyesen gyűjtött kommunális hulladék mechanikai előkezelése során jelentős, energetikai célokra alkalmas másodnyersanyag nyerhető.

A könnyebb hulladékot aprítják, a nehezebb szerves anyagokat biológiai kezelőben 21 napon keresztül hatvan Celsius-fokos hőmérsékleten érlelik. Az így már gyakorlatilag komposztminőségű „szemét” kerül a szigetelt helyiségekbe. Egy külön klimatizált térben, tizenkét cellában tizenkét ember válogatja ki az újrahasznosítható anyagokat. A folyamat végén csak a semmire sem használható hulladék marad a konténerekben.

A kikerülő anyag biológiailag stabilizált, azaz nem kerül bele semmi olyasmi, ami a rágcsálóknak vagy a madaraknak táplálékot jelentene. A többit, műanyagot, fémet hasznosításra eladják, ezzel is csökkenthetőek a lakossági terhek.

A depóniát 25 évre tervezték, valamint van egy tartalék terület, ami megfelelő szigetelés kialakítása után újabb 25 évre megfelelő. Minden attól függ, hogy mennyire tudják kiszűrni a hasznosítható anyagokat.

A tervezett létesítmény megvalósítása során elsőrendű feladat, hogy az csak minimálisan hasson a tájképre. Természetesen méreténél, földrajzi kiterjedésénél fogva a lerakó látható lesz a közeli települések (Királyszentistván, Vilonya, Papkeszi) egyes részei, valamint a lerakótól északi és déli irányban haladó alsóbbrendű közutak felől, ám kialakítása során maximális cél, hogy a lerakó csak alig váljon el a jelenlegi környezettől, hogy minél természetesebb része legyen a tájnak, a természetnek.

Az ellenzéki képviselők az alábbi kérdésekre várnak választ:

Szeretnének tudni, hogy miért nem működik a válogató? (az ott jártukkor nem működött!)

Miért nem történik meg a helyszínen a beérkező hulladék szétválogatása, mechanikai kezelése? (A vegyesen gyűjtött szilárd hulladékból a helyszínen ki kellene válogatni a még hasznosítható anyagokat)

Az üzemvezetés szerint a hulladék hány százaléka került átválogatásra, ha egyáltalán került? Hogyan lehetséges, hogy bontatlan bálahalmokban teszik a hulladékot a lerakóba?

Előírásszerűen zajlik-e a hulladék takarása? (alig-alig észlelték a földtakarás nyomait, a terület jelentős része fedetlen szeméttel van tele)

Vizsgálta-e a környezetvédelmi hatóság (Fejér Megyei Kormányhivatal, Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály) a lerakó működését és mit állapított meg?

A képviselők azt javasolják, hogy az illetékesek sürgősen tartsanak mindenre kiterjedő ellenőrzést. Addig tegyék meg, amíg nem az Unió illetékesei teszik ezt.

Nem csak a környezetért aggódnak, hanem azért is, ha nem előírásszerűen működik a rendszer, akkor az unió akár vissza is követelheti a támogatást.

Végezetül az illetékesektől arra kérnek megnyugtató választ, hogy ami most a hulladéklerakónál látható és tapasztalható Királyszentistvánon, azzal minden rendben van-e így?