A beszélgetés felvezetőjében Kiss Tamás és a rendezvény házigazdája Hartmann Ferenc önkormányzati képviselő, felváltva mondták el a gondolataikat a jelenleg folyó rekonstrukciókról és a várható további fejlesztésekről.

Hartmann Ferenc szerint a belvárosi rekonstrukciós munkáknak kétségtelenül vannak vállalható elemei, amelyek szebbé teszik a városrészt és az itt élők számára hasznosak is. Vitatottak viszont – mondta a képviselő – a kibővített aluljáró rendszer, a magas beton falaival, amelyek fél évszázad múlva is itt fognak díszelegni. A Kossuth utca kettéosztásával ezen a szakaszon több olyan üzlet lesz, ami csak kerülővel lesz megközelíthető. A másik nagy probléma az, hogy a vásárcsarnok környéki gyalogos forgalmat az aluljárókba kényszerítik, ami sokakban már most ellenérzést váltott ki.

Az építkezések közül sok kérdőjelet rejt – emelte ki Hartmann Ferenc - a Hangvilla beruházás, ami magán befektetésként lett meghirdetve és amelyből később, 1,4 milliárd forint értékben vásárolt szolgáltatást az önkormányzat. Hogy mi és miért került ennyibe, erről a képviselőket a mai napig nem tájékoztatták.

A továbbiakban a parkolóházak kérdésével foglalkozott. Két parkolóház megépítése van jelenleg a tervekben, egyik a Lovassy iskola mellett, a másik a Vass Gereben utcában. A két beruházással kapcsolatban vannak olyan kérdések, amelyek közlekedés technikai és biztonsági szempontból is aggályosak.

A képviselő a továbbiakban megállapította – a jelenlegi város vezetésének a közlekedés-fejlesztéssel kapcsolatosan nincs a képviselő testület által elfogadott koncepciója.

Kiss Tamás szerint Veszprémnek az 1960-as évekig az volt a sajátossága, hogy a főbb közlekedési útvonalak a város központjában találkoztak, ide vittek be minden forgalmat a környező településekről. Jellemzője volt ennek a helyzetnek a kialakulására az a vita, ami a 8-as főközlekedési útvonal megépítésekor az 1930-es években a város vezetésén belül kialakult. A többség ragaszkodott az út városba történő bevezetéséhez és miután az országos főútvonalat behozták, sorra jöttek a problémák.

Az 1970-es évek fejlődését követően egyre inkább az a kérdés került előtérbe, hogy miképpen lehet a városból a forgalmat kivezetni és ezért kellett megépíteni a várost kikerülő körgyűrű két szakaszát. 1982-ben a város további fejlődése hozta azt az igényt, hogy a belváros forgalmának a csökkentése érdekében egy belső körgyűrűre is szükség van.

A város közlekedési fejlesztésére irányuló tervezést egy széleskörű forgalomszámlálás előzte meg. Ennek alapján kirajzolódtak a legforgalmasabb útvonalak, csomópontok és ennek alapján írták ki a pályázatokat. Jelenleg 24 pályázat található a levéltárban, ami Veszprém város közlekedés fejlesztésével foglalkozik. Már ezekben az években felmerült a P+R helyek kialakítása, olyan parkolóhelyek kialakítása a város szélein, ahol a gépkocsik leparkolhatnak és a tömegközlekedéssel a munkahelyek és a belváros megközelíthetők. Ez a koncepció azonban, az akkori város vezetése részéről elutasításra került.

A volt főépítész szerint napjainkra Jutasi út, Budapesti út megnövekedett forgalma, Pápai útra, valamint Almádi útra történő kivezetése vált kritikussá. A jelenlegi körforgalom csak a problémák egy részét oldja meg. A tervezett kettős körforgalom viszont Kiss Tamás szerint vissza fogja fogni a forgalmat.

A megoldást ezekben a kérdésekben a régebben készült tervek jelentették volna. A busz pályaudvar áthelyezése a jelenlegi pláza és régi vasútállomás helyére. A Jutasi út kivezetésének eltolása az SZMT székház elé, ahol találkozna a Budapesti úttal és folytatódna a Levendula út felé. Itt csatlakozhatna az Almádi útba, ezzel teljesen kikerülhetnének a belvárost. A terv szerves része volt még a belső körgyűrű befejezése, a hiányzó 3.2 kilométeres szakasz megépítése, ami a Pápai útra való kijutást segítette volna elő.

Hartmann Ferenc egyetértett a Kiss Tamás által elmondottakkal, mert a kettős körforgalom nem megoldás. A csúcsforgalmak idején az erős gyalogos forgalom meg fogja fogni a folyamatos gépjármű közlekedést, ami visszahatással lesz a másik körforgalomra is. Az önkormányzati képviselő ezzel kapcsolatban azt hiányolta, hogy a beruházással kapcsolatban nem voltak hatástanulmányok. Egy több százmilliós beruházás esetében miért nem készültek alternatívák, miért nem vizsgálták meg a szakemberek a várható hatásokat és nincs meg az, hogy milyen kimenete lesz ennek a fejlesztésnek. Csak annyi tudni – emelte ki a képviselő – hogy a megépítését követően újabb „forgalomtechnikai átrendeződések várhatók”.

A beszélgetés további részében a házigazda és a vendége a jelenlévők kérdéseire válaszolt.