A lopakodó infláció
Nem tudom mennyien vették észre és számoltak utána, hogy hol tartunk a százalékokban az elmúlt évben beharangozott és a 2016. január elsejével bevezetett sertéshús áfa csökkentés után.
A hivatalos bejelentés szerint a sertéshús áfa tartalmát 27 százalékról 5 százalékra csökkentették, ami a kormány kommunikációja szerint részét képezte a rezsicsökkentésnek. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a veszprémi csarnok húsboltjaiban, januárban a sertés comb kilóját 940 forintért lehetett megvenni.
A gyakran piacozók két hónap elteltével már azt tapasztalhatták, hogy ez az ár minden különösebb bejelentés nélkül 40 forinttal megemelkedett. Május elején volt az a pont, amikor átlépte a lélektani határt és 1050 forintra lopakodott fel a sertéscomb kilónkénti ára.
A vásárlók egyetértettek abban a magyar közmondásban, hogy „olcsó húsnak híg a leve” és ezért békésen tűrték, hogy az év elejei áfa csökkentés ellenére augusztus végére a sertéshús fogyasztói visszaállt az eredeti állapotába. Ez több mint 20 százalékos be nem jelentett áremelés és nem csak veszprémi jelenség, mert az elmúlt héten, Budapesten az 1. Vásárcsarnokban a comb kilóját 1240 forintért kínálták.
Egy dolog viszont maradt változatlan, az év elején kimondott inflációs szám mértéke és reméljük, Révész Máriusz hamarosan megismétli nyugdíjasakhoz szóló intelmeit. Nevezetesen azt, hogy az elmúlt 6 év nyertesei a nyugdíjasok, mert nulla infláció mellett összességében több mint tíz százalékkal emelkedtek a nyugdíjak. Ezzel visszakapták a 13. havi nyugdíjat és ennek következtében ki lehet jelenteni azt, hogy az idősek élik fel a fiatalok jövőjét.
Sokakat meghatott ennek a fiatal és agilis politikusnak a nagyívű megnyilvánulása. Az idősek az ilyen nyilatkozatok miatt nem kívánnak foglalkozni olyan pitiáner dolgokkal, amikor szinte kéthavonta emelkednek a gyógyszerárak, vagy azzal, hogy a burgonya, a káposzta, alma, a zöldségek ára az említett időszakban több mint háromszorosra nőtt. Vége a 40-50 forintból elkészített paprikás krumplinak és az öregek innen kezdve majd jobban megbecsülik a 198 forintból készített népi eledelt.
A jelenséget az teszi értékessé, hogy ezt minden felesleges cukkolás nélkül tették. Mert talán még benne van az emberekben, milyen idegesítő volt az előző kormányzat ilyen irányú politikája. Például a 2007-es év rossz gabonatermését csak sejteni lehetett, de már a nyáron hallható híradások legelején megjelentek a népszerű „akár” panelek.
Először a gabona szövetség elnöke mondta egy álló hétig; „a rossz termés miatt akár 20 százalékkal emelkedhet a liszt és a gabonatermékek ára”. Azért, hogy ez folyamatos legyen, jött a hús-, a baromfi-, a tej- a kenyérszövetség és cukkolták az egyszerű embereket. Az utolsó a tojás szövetség volt, itt a 34 forintos tojásnak intettek búcsút azzal, hogy karácsonyra „akár 50 forint is lehet egy tojás”. És senki nem kért bocsánatot az emberektől, amikor karácsonyra kiderült, hogy a tojás ára csak 4 forinttal emelkedett meg.
Azért jó ez a most alkalmazott módszer, mert nem kell magyarázkodva új inflációs adatokkal fárasztani az egyszerű embereket és az ehhez kapcsolódó a törvényben előírt korrekciókat sem szükséges elvégezni.
Láthatóan valakiknek ez a nemzeti lopakodó megoldás nagyon gyümölcsöző, de a többség felé maximális tisztességtelenség!