A kormány valamennyi közműágazati intézkedése az energiabiztonság és a rezsicsökkentés fenntartásának keretébe illeszkedik - fogalmazott keddi sajtótájékoztatóján Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) körforgásos gazdaság fejlesztéséért, valamint energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára a Népszava kérdésére, mely szerint mi indokolta az MVM újabb, ezúttal 208 milliárd forintos állami tőkeemelését.

Az MVM a hazai közműszolgáltatás legfontosabb szereplője, a téli időszakban pedig kiemelten fontos az energiaellátás szavatolása - tette hozzá Steiner Attila. A tőzsdén amúgy nem forgó, köztulajdonú energiacsoport szilveszterkor, a BÉT-en ismertette Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter indoklás nélküli döntését.

Az államtitkár tömör közlésének megfejtése nem nehéz. Eszerint az állami energiaellátó azért igényelt újabb, több százmilliárd forint közpénzt, mert a rezsicsökkentett közműdíjakból származó bevételei már nem fedezték kiadásait, vagyis - elsősorban - az orosz gáz árát. A világos szavak egyszersmind legalábbis erőteljesen árnyalják a kormány - így különösen Orbán Viktor, Szijjártó Péter és Gulyás Gergely - eddigi közléseit, miszerint az októbertől érvényes új magyar-orosz gázszállítási szerződés feltételei jóval kedvezőbbek lennének az eddiginél.

A kormánytagok - a szerződés titkosságára hivatkozva - mindeddig még csak hozzávetőlegesen sem pontosították, ez a minőségi ugrás mégis miben állna.

Ugyanakkor abból a korábbi értesülésünkből, miszerint az előző szerződés még tartalmazott olajárfüggő elemet, míg az új már csak a gáztőzsdéhez igazodik, az következik, hogy az új szerződés tarifái mégis csak magasabbak, hisz a gáztőzsde nagyobbat ugrott az olajénál. Ugyanakkor meglehetős vad pletykák is szárnyra kaptak arra nézvést, hogy az oroszok a tőzsdei ár alig több mint tizedéért mérnék nekünk a fűtőanyagot, amit maga Orbán Viktor hűtött azzal, hogy azért az orosz tarifa is a gáztőzsdéhez igazodik (mégpedig értesülésünk szerint felülről).

Az Orbán-kormány nem először önt százmilliárdokat az év utolsó napjain az MVM-be: 2020 december 31-én 210,5 milliárd forintot tettek a cégbe. Ráadásul ezt akkor még ennyire sem jelentették be, így a lépésre csak lapunk tavalyi januári tudósítása hívta fel a figyelmet. Mindemellett a kormány számos alkalommal - így idén is - további tízmilliárdos tőkeemeléseket hajtott végre az MVM-ben. Igaz, korábban a kormány az emelésekhez még különböző jogcímeket fűzött. Ennek az lehetett az oka, hogy az Európai Unióban tilos az állami vállalatok versenytorzító támogatása. Az utóbbi idők során ugyanakkor már a néhány szavas indoklás is elmaradt.

Igaz, a jelek szerint a változás mindeddig nem váltotta ki Brüsszel berzenkedését. Ugyanakkor szakértők szerint mégis csak ettől tarthatott a kormány, amikor a tavalyelőtt az MVM által Mészáros Lőrincéktől - sokak szerint rendkívül túlárazva - megvett Mátrai Erőművet 2024-ig szinte teljes üzemre kötelezte, biztosítva a széntüzelésű egység megugró légszennyezési kiadásainak költségvetési megtérítését. Ez csak tavaly 45 milliárdra rúgott.

Steiner Attila szavai alapján tehát az Orbán-kormány kizárólag a - hazai energiaellátás zömét az elmúlt évek során a "multiktól" átvevő - állami MVM működőképességének fenntartása érdekében utalja rendszeresen százmilliárdjainkat az állami közműbe. (Rosszmájú megközelítések szerint ez a lakossági áramszolgáltatás jó részét megőrző E.ON kiszorítását is szolgálhatja, amennyiben az MVM-hez hasonló cipőben járó energiacsoport közműveszteségeit az állam nem pótolja ki.)

A "rezsicsökkentés megvédésének" szlogenje, illetve Orbán Viktor - többé-kevésbé helytálló - megfogalmazása, miszerint Nyugat-Európával szemben nálunk nem nőtt a lakossági rezsi, nem több, mint az eddigi egyik legdrágább - már több száz milliárdunkat felemésztő - fideszes politikai kampány.