Az eredményeket hétfőn tették közzé, a legfontosabb tanulságok:

az 50 év alatti tesztalanyok 90 százalékánál termelődött antitest a kínai vakcina után,

60 év körül 25 százalék a valószínűsége, hogy a szervezetünk egyáltalán nem termel antitestet,

a 80 éveseknél ez már 50 százalék,

a 60 éveseknél 60-75 százalék a valószínűsége, hogy csak kis mennyiségű antitest termelődik,

az idősebbeknél ez még nagyobb.

A kutatás szerint az antitestszint nem függ az alany nemétől, ahogy attól sem, hogy mennyi idő telt el a második adag beadása után. A vizsgálat során olyan típusú tesztet használtak, amivel az mRNS-vakcinák működését ellenőrizték a klinikai kutatások első és második fázisában.

Ez az első viszonylag nagymintás, egységes laboratóriumi módszertannal készült kutatás a Sinopharm által kiváltott antitestszint-emelkedésről, amiben az alanyok életkorát, nemét és a vakcina beadása óta eltelt időt is figyelembe vették.

A Sinopharmot világszerte több mint 50 országban használják, köztük Magyarországon. Az itthoni engedélyezés pillanatában nem ismertük a klinikai tesztek harmadik fázisának részletes eredményeit, de a gyógyszerhatóság által nyilvánosságra hozott dokumentumból világos volt, hogy a gyártó szinte kizárólag 60 év alatt vizsgálta a vakcina hatékonyságát.

A kormány mégis engedélyezte az idősek Sinopharmmal való oltását. Több mint félmillió 60 évnél idősebb ember kapta ezt a vakcinát. Ferenci és Sarkadi tanulmánya szerint a nemzetközi irodalomban egyre több bizonyíték van arra, hogy az antitestszintből nagy biztonsággal következtethetünk a tünetes megbetegedéssel szembeni védettségünkre.

Az alapján, amit az inaktivált vírust alkalmazó vakcinákról tudunk, feltételezhető, hogy az antitestszint a Sinopharmnál is jó mérőszám. Erre utalnak azok a vizsgálatok is, amiket a hasonló technológiával készült CoronaVacnál végeztek.