A létesítményfejlesztések összértéke bőven meghaladja az 500 milliárd forintot. Igaz, közöttük több olyan van, amely nem kizárólag a budapesti olimpia kedvéért jött volna létre, de annak is helyet biztosított volna - írja a hvg360.

Ilyen a Puskás Ferenc Stadion, amely 190 milliárd forintba került. Az olimpián is használták volna a 46 milliárdos Duna Arénát, amelyet a 2017-es vizes-világbajnokságra húztak fel. A NOB akkori irányelvei alapján vidéki helyszínek is képbe kerültek, így például a székesfehérvári multifunkcionális Alba Aréna, amit csaknem 26 milliárd forintért épített a Market Építő Zrt. Ebben az asztalitenisz-versenyek kaptak volna helyet.

A DVTK bő 14 ezer férőhelyes miskolci stadionját már 2018-ban átadták. A beruházást 4,5 milliárd forintosra tervezték, 13 milliárd lett belőle, az olimpia labdarúgómeccseinek csoportkörét játszanák itt. Ennek is a Market volt a kivitelezője. Ahogy annak a százmilliárdos, 22 ezer fős multifunkciós csarnoknak is, amely az Üllői út mentén a Népliget mellett épül a 2022-es férfikézilabda-Európa-bajnokságra.

A Népliget Kőbányával határos vége is zöld-fehér betonba öltözik. A Fradivárosként ismertté vált komplexumban tartották volna az olimpiai öttusa-, gyeplabda- és vívóversenyeket. A projekt első ütemére 10 milliárd forintot már odaítélt a kormány, az építkezés azonban késlekedik, éppen a kézilabda-beruházás miatt.

A Csepel-sziget bejáratánál épülő atlétikai stadion a 2023-as IAAF-világbajnokság helyszíne lesz. Az arénát 40 ezer fősre építik, majd a bajnokság után 15 ezresre bontják vissza. Kivitelezői ugyanazok, mint a Puskás stadionéi: a Magyar Építő Zrt. és a ZÁÉV Zrt.

A kőbányai Hungexpo területén létesítendő két új csarnokba a küzdősportokat – ökölvívást, cselgáncsot, birkózást – vitték volna. Nem viszik, ám a beruházás zajlik. A vásárterületen ezenkívül egy új fogadóépület és egy kongresszusi központ is épül. A Hungexpo fejlesztése halad, hamarosan a vadászati világkiállítást rendezik meg benne, 70 milliárd forintért. Kivitelező a KÉSZ Zrt.