Süli János: Még ma sem biztos, hogy megépül Paks II.

Ha meglesznek az engedélyek és sikerül tartani a menetrendet, akkor 2026-2027-re adhatják át a paksi atomerőmű két új blokkját – erről beszélt parlamenti meghallgatásán Süli János.
 
 

Süli János: Még ma sem biztos, hogy megépül Paks II.

Ha meglesznek az engedélyek és sikerül tartani a menetrendet, akkor 2026-2027-re adhatják át a paksi atomerőmű két új blokkját – erről beszélt parlamenti meghallgatásán Süli János.
 
 
 
 
 

Süli János: Még ma sem biztos, hogy megépül Paks II.

Ha meglesznek az engedélyek és sikerül tartani a menetrendet, akkor 2026-2027-re adhatják át a paksi atomerőmű két új blokkját – erről beszélt parlamenti meghallgatásán Süli János.

Az Európai Bizottság eljárása és a szerződésmódosítás miatti, összesen 22 hónapos csúszásban van a paksi bővítés, így 2026-2027-re adhatják át a paksi atomerőmű két új blokkját, ekkor már biztosítani kell az értékesítést az országos áramhálózatra – mondta el az Országgyűlés Gazdasági Bizottságában tartott meghallgatásán Süli János paksi bővítésért felelős tárca nélküli miniszter- írja a hvg.hu.

Óvatosságra intett azonban, amikor kiemelte: a főépületre leghamarabb 2019 végén, 2020 elején szerezhetik meg az engedélyt – addig pláne nem lehet arról beszélni, hogy elkészül a létesítmény. Még ma sem biztos, hogy megépítjük – fogalmazott.

Süli azt is kiemelte, hogy a paksi bővítés 12,5 milliárd eurós költségétől nem lehet eltérni. A szakember szerint a költségek nagyobb hányadát finanszírozó, 10 millió eurós orosz államközi hitel azért jó, mert az államnak lehetősége van azt bármikor külön díj nélkül egy olcsóbb hitelre átváltani.

A szerződés titkosításával kapcsolatban arról beszélt, hogy „mindig nyílt kártyákkal játszott” a kormány, ezt az is bizonyítja, hogy több kihelyezett ülést tartottak a bővítésről és a paksi üzemzavar idején is megfelelően tájékoztatták a lakosságot.

Sülit arról is kérdezték, hogy pontosan mit takar a szerződésnek az a pontja, amely alapján a beruházás megvalósításában részt vevő cégek negyven százalékának magyarnak kell lennie.

Magyarnak számít-e például az, amelyik ugyan itt van bejegyezve, de a tulajdonosai oroszok? – hangzott el a kérdés. A miniszter világossá tette: magyarnak az a vállalkozás számít, amelyiknek magyarországi telephelye van, és Magyarországon fizet adókat.

Hozzátette: nehéz helyzetben vannak, mivel a rendszerváltás után megszűnt a magyarországi nagyipar, ezért erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy a magyarországi kisebb cégek is be tudjanak kapcsolódni a munkákba. A beszállítói kört is fel kell készíteni, de a szakemberképzést is biztosítani kell – emelte ki.

Süli János újbóli kinevezését a bizottság 10 tagja támogatta, három képviselő ellene szavazott, ketten pedig tartózkodtak. (forrás hvg.hu)

 

Gyorsan szeretnél értesülni a veszport.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk!

 
 

    Hozzászólás

    A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

    A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje.