Az 597 szavazattal, 36 ellenszavazat és 55 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban a Parlament kijelenti: az uniós sportvilág működésének összhangban kell állnia a szolidaritás, a fenntarthatóság, a mindenkit megillető befogadás, a nyílt verseny és a méltányosság európai értékeivel és tiszteletben kell tartania a sportteljesítmények értékét. A Parlament határozottan elutasítja azokat a különutas versenyeket, amelyek aláássák ezeket az elveket és az egész sportvilág stabilitását veszélybe sodorják.

Élsport: szolidaritás a szabadidősporttal

A képviselők szerint elsősorban a szabadidősport és az élsport közötti kapcsolat erősítésével meg kell találni az egyensúlyt a sporttal kapcsolatos anyagi érdekek és a sport társadalmi funkciói között. Nagyobb pénzügyi újraelosztásra van szükség az élsport és a szabadidősport között, a sportszövetségeknek pedig olyan szolidaritási mechanizmust kell létrehozni, amellyel megfelelő finanszírozás biztosítható az amatőr- és a szabadidősport számára.

A Parlament szeretné, ha a Bizottság és a tagállamok minden tőlük telhetőt megtennének az uniós polgárok, különösen a fiatalok mindenféle csoportjának mozgásra ösztönzése terén. Ez történhet például az iskolai testnevelésre vagy fizikai tevékenységre szánt órák növelésével, vagy akár a sportolói példaképek és sportnagykövetek bevetésével is.

Legyen biztonságos és mindenki számára elérhető a sport

A képviselők szerint foglalkozni kell a sportvilágban is előforduló zaklatás felszámolásával és a férfiak és nők közti, különösen a sportszövetségek vezetésében és a fizetésekben tetten érthető egyenlőtlenségek megszüntetésével. A Parlament emellett szeretné elérni, ha az európai média az eddiginél többféle sportággal foglalkozna, és több időt szánna a női és az ifjúsági sportra.

Az állásfoglalás felszólít arra, hogy védjék meg a sportoló gyermekeket a zaklatás és a visszaélések minden formájától többek között azzal, hogy az áldozatok időben segítséghez, tanácshoz és jogorvoslathoz jutnak.

A Parlament kijelenti: a nemzeti sportszövetségeknek az írországi Football Association (FAI) példáját követve egyenlő szintre kellene hozniuk a női és férfi sportolóik prémiumait.

Az állásfoglalás felszólítja az állami hatóságokat és sportszövetségeket, hogy minden döntésükben álljanak ki az emberi jogok és a demokratikus elvek fenntartása mellett. Ha éppen kiemelkedő nemzetközi sportesemények helyszínének odaítéléséről vagy szponzorok kiválasztásáról van szó, akkor különösen fontos szem előtt tartani ezeket az elveket, jelenti ki a Parlament. A képviselők kiemelik: az alapvető jogokat és értékeket rendszeresen megsértő országok ne rendezhessenek fontos sporteseményeket. Azt is kérik, hogy a sportszervezetek fordítsanak különös figyelmet a sportinfrastruktúra építésében részt vevő építőipari dolgozók munkakörülményeire.

A jelentéstevő szerint

„A sport hatalmas erővel képes összehozni különöbőző embereket, függetlenül a bőrszínüktől, vallásuktól, nemüktől vagy társadalmi helyzetüktől. A sport jó hangulatot kelt, egészséges és segíti a fejlődésünket. A gazdaságnak is fontos ágazata: az uniós GDP csaknem három százalékáért felelős. Ezért uniós szinten is nagyobb súlya kell legyen" - mondta Tomasz Frankowski (EPP, Lengyelország), a jelentésért felelős képviselő. Frankowski felszólította az Európai Bizottságot, hogy hozzon létre külön tisztséget a sportügyek koordinálására, majd kijelentette: a legnagyobb kihívás, hogy „a sport európai modelljét terjesszük, és azt megvédjük az olyan támadásoktől, mint a Szuperliga."