A 3000-es kormányhatározatok: csak Orbán szűk köre tudhatja, mi áll bennük
Ezek lehetnek politikai, katonai vagy gazdasági természetű döntések, de nem nyilvánosak, és akár évtizedekre szóló titkosítást kapnak már az elfogadásuk pillanatában. Az ilyen titkos döntésekről a közvélemény semmilyen információval nem bír, csak a kormányhatározatok darabszáma tudható: már az adott határozat címe is titkos, vagyis minősített adat.
A 3000-es határozatokról Orbán Viktoron és a kormány tagjain kívül talán csak tucatnyian tudhatnak: magas beosztású államigazgatási vezetők, vagy a döntéssel érintett személy, intézmény vezetője. A 3000-esek a nevüket onnan kapták, hogy négyszámjegyű azonosítójuk hármassal kezdődik. Míg az egyessel kezdődően számozott „sima” kormányhatározatokat bárki elolvashatja a Magyar Közlönyben, a 3000-esek ott nem jelennek meg.
Az biztos, hogy ezek nagyon fontos döntések, ha azonnal elzárják őket az állampolgárok, sőt – néhány ember kivételével – még a kormányzati szervek és az államigazgatásban dolgozók elől is. A titkolózásnak lehet ésszerű indoka az, hogy az ilyen határozatokban hadititkok, nemzetbiztonságot érintő információk lehetnek. De a titkosítás oka lehet egyszerűen az is, hogy a döntések nyilvánosságra kerülése a kormány megítélése szerint veszélyeztetné Magyarország érdekeit.
A Miniszterelnöki Kormányiroda által küldött bontásból kiderül, hogy a negyedik Orbán-kormány 2018. májusi hivatalba lépése után az év végéig 21, 2019-ben 16, 2020-ban további 27 darab 3000-es határozatot fogadott el, idén pedig április 9-ig még nyolcat. Ez átlagosan havi két titkos döntés, és ha ebben az ütemben hoznak további ilyen határozatokat, akkor a ciklus végére 97 is összejöhet belőle.
Ezzel a 97 darabbal pedig éppen megdöntené az Orbán-kormány saját korábbi rekordját, mivel az előző, 2014-2018-as kormányzati ciklusban eggyel kevesebb, 96 darab 3000-es kormányhatározatot hoztak. A titkos döntések száma egyébként az elmúlt 10 évben egyre emelkedik, mivel a korábbi, 2010-2014 között hivatalban lévő Orbán-kormány még csak 72 darab 3000-es határozatot hozott.
Az Orbán-kabinetek ráadásul nem csak előző ciklusbeli magukhoz képest „gyártanak” több titkot, hanem a korábbi, baloldali kormányhoz képest is. A 2006-2010 közötti időszakban a mostanában ciklusonként már százhoz közelítő számú titkos döntéshez képest mindössze 51 született: ebből a Gyurcsány-kormány 38-at, az azt követő Bajnai-kabinet pedig 13-at fogadott el.
Ezeket a döntéseket 5-10, de akár 50 évre is titkosítják, és csak ritkán fordult elő, hogy utóbb nyilvánosságra kerülnek. Leginkább úgy, hogy a titkosító kabinetet követő kormány feloldja a minősítést és közzéteszi őket. Így ma már tudhatjuk, hogy annak idején több titkos határozat született a bős-nagymarosi vízlépcsőről, vagy például egy 2001-ben a MOL földgázüzletágának kiszervezéséről.
Forrás: 168óra.hu