A szakember szerint 15 éve görgeti maga előtt a kórházi adósságok problémáját az egészségügy, de úgy véli a beszállítóknak pluszfinanszírozás nélkül nincs okuk optimizmusra idén sem.

Tavaly december végén a kórházak adóssága jelentősen visszaesett, mivel novemberben kórházkonszolidáció vagyis adósságrendezés történt. A Magyar Államkincstár (MÁK) december végi adatai szerint a 2022-es évet 7,5 milliárd forint tartozással zárták a fekvőbetegeket és jóbetegeket ellátó intézmények, egy hónappal korábban 47 milliárd forintos adósságról közölt adatot az államkincstár.

A december végi tartozásállomány csaknem teljes összege a szállítókkal, szolgáltatókkal szemben állt fenn, amiből 0,3 milliárd forint az államháztartáson belülre irányult - írja a MÁK.

A tavaly év végi tartozásállomány, ami 7,5 milliárd forint volt, de ez kiegészül az orvosegyetemeken felhalmozódott kifizetetlen számlákkal, ezek az összege ugyan is nem jelenik meg az államkincstári adatokban a néhány évvel ezelőtti egyetemi modellváltás miatt.

Az Orvostechnika Szövetségnek (OSZ) a négy hazai orvosegyetem közül két egyetemtől vannak decemberi adósság adatai:

Pécsnek 1,076 milliárd forint,

Szegednek 1,112 milliárd forint

lejárt tartozása maradt az adósságrendezés után — mondta Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára a Napi.hu-nak.

Kiemelte, december végén az orvosegyetemekkel együtt legalább tízmilliárd forinttal tartoznak az intézmények az eszközbeszállítóknak.

Decemberben 7-8 milliárddal nőtt a tartozásállomány

A helyzet egyébként abból a szempontból érdekes, hogy tavaly november végén 57-58 milliárd lehetett a teljes adósságállomány, Debrecen nem ad adatot, a cívis város egyetemének adatai nélkül Rásky László 56 milliárd forintra becsülte a kórházak tartozásállományát.

Szóval, ha maradt 10 milliárd forint kifizetetlen számla és 55 milliárd forintot rendezett az állam, akkor a decemberi növekmény 7-8 milliárd forint is lehetett — véli a főtitkár.

Ezt egyedül az árnyalhatja – és ez lehet, hogy majd kiderül a január végi számokból – hogy az év végi államigazgatási szünet miatt egyes intézmények gondban voltak, mert az adminisztratív személyzetük szabin volt, ezért embereket kellett visszarendelni. Tehát valószínűsíthető, hogy bizonyos kifizetések átcsúsztak az idei évre - véli az OSZ főtitkára.

Kérdésre válaszolva, hogy milyen évre számítanak 2023-ban Rásky László elmondta: függetlenül attól, hogy Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta, hogy a kormány egy új típusú finanszírozási rendszert fogadott el, és már csak az élesítés időpontja kérdéses, nem túl optimisták.

Mint mondta, egyrészt az energiaárak emelkedése az idei évtől lesz igazán megterhelő az intézmények számára. Másrészt, az adósság nagy része eddig is az orvostechnikai szállítókkal szemben állt fenn, és ha az állam nem akar többletfinanszírozást nyújtani, viszont az úgynevezett fix költségek – például a rezsi – kifizetését garantálja, akkor ez azt jelenti, hogy még nagyobb hátrányba kerülnek az orvostechnikai szállítók.

Rásky László hangsúlyozta:

idén minimum 50 milliárd forint hiányzik a dologi kiadásokból, az egészségügy továbbra is alulfinanszírozott kategóriába tartozik.

A szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy lassan 15 éve számottevő probléma a hazai egészségügy finanszírozásában a kórházi adósságok kialakulása, és a költségvetésben idén sem nem látszik, hogy pluszfinanszírozás beépítése nélkül hogyan lehetne úrrá lenni ezen a jelenségen.