Úgy tűnik, hogy a Pintér vezette belügyminisztérium már hozzá is látott ennek a nagyobb szerepnek a betöltéséhez, a Népszava ugyanis hozzájutott egy minisztériumi dokumentumhoz, amely szerint rendszeres, éves szintű teljesítményértékelési rendszer bevezetését tervezik a pedagógusok és iskolaigazgatók részére.

Az értékelési rendszerben 100 pontot gyűjthetnének egy év alatt a tanárok és intézményvezetők. A felső 20 százalék extra anyagi elismerést is kaphat, az alsó 20 százaléktól viszont el is vonhatnának pénzt.

A tervezett rendszernek több eleme van. A tanároknak és igazgatóknak egyrészt különböző "kompetenciaterületeken" kellene megfelelniük, amelyek között olyanok szerepelnek, mint "terhelhetőség, hatékonyság, munkafegyelem, pedagógiai és szakmai minőség és elkötelezettség".

A tanároknál 10, az igazgatóknál 8 ilyen terület lenne. Olyan általánosabb elvárásoknak is meg kellene felelniük a tanároknak és intézményvezetőknek, mint hogy az oktatást tekintsék közszolgálatnak, amelynek célja “a magyar nemzet fejlődése, gyarapodása”, vagy hogy viselkedésükkel, megjelenésükkel "az intézmény és a magyar köznevelés jó hírét" erősítsék.

Ezek mellett az értékelendő tanároknak és vezetőknek maguknak is meg kellene határozniuk 3-3 egyéni "teljesítménycélt", amelyek teljesülését a tanév végén ellenőrizni és értékelni kellene. A koncepció példákat is hoz ilyen célokra. Tanároknál például ilyen lehet az, hogy

az adott tanár legalább 10 diákját indítsa tanulmányi versenyen;

szervezzen a diákjainak legalább 6 szellemi és testi fejlődést szolgáló külső programot; vagy legalább 5 “magyar nemzeti kulturális hagyományokhoz kapcsolódó" eseményt;

vagy hogy valahány százalékkal javuljon a diákjainak a teljesítménye a kompetenciafelmérések egy kiválasztott területén, mondjuk a szövegértésben, vagy hogy X százalékkal csökkenjen az igazolatlan hiányzások száma az osztályában.

Az igazgatóknak is hasonló célokat kellene megfogalmazniuk, például hogy a felsőbb évfolyamos tanulók minimum 40 százalékának legyen nyelvvizsgája, vagy hogy néhány százalékkal csökkentse a diákok lemorzsolódását.

A tervben lehetőségként olyan javaslat is szerepel, hogy az életpályamodell magasabb kategóriáiba, a pedagógus II, mesterpedagógus és kutatótanár fokozatba csak olyan tanárok léphessenek, akik egymás után három évben átlag fölött teljesítettek az értékelési rendszerben.

A pedagógus szakszervezetek képviselői szerint a mostani életpályamodell rendszerben a kutatótanár fokozat az egyetlen, ahol viszonylag tisztességes fizetést lehet megkeresni a pedagógusoknak, és már most nagyon kevés tanár kerül ebbe a kategóriába.