A kormány jelentősen csökkentette 2021-es költségvetés átláthatóságát azzal, hogy nem részletezi mire is akar költeni, hanem csak általánosságokban fogalmaz. A Varga Mihály pénzügyminiszter által parlament elé terjesztett javaslat szerint csak a költségvetésből jövőre 2051,5 milliárd forintot terveznek elkölteni, ebből egyelőre 352 milliárd forint sorsa egyértelmű a képviselők elé tett javaslatból. Eszerint 115 milliárd forint megy Paks2 építésére, 223 milliárd forint lakásépítési támogatásokra, ami sokszor nem is beruházás, hanem lakás-takarékpénztári támogatás, illetve 14,4 milliárdot nevesítettek a nagycsaládosok autóvásárlásainak támogatásra. Ez utóbbi megint nem beruházás, hanem támogatási kiadás.

A maradék mintegy 1700 milliárd forintot úgy fogja elkölteni a kormány, hogy csak sejteni lehet milyen célokra megy, hacsak a kormánypárti képviselők sarkukra nem állnak, és nem nevesíttetik a kiadásokat a költségvetésben. Ez egyébként a választásokra készülő egyéni képviselőknek érdeke is lenne, a választókerületében különben nem hivatkozhatnak arra, hogy ott a pénz a fejlesztésre. Jelenleg azonban csak annyit tudni, hogy 595 milliárd forintot költenek el „egyéb felhalmozási kiadásokra a költségvetési szerveknél” vagy épp 116 milliárd forint megy el „egyéb állami vagyonnal kapcsolatos beruházásokra”.

De nem lehet tudni, hogy mire fordítanak 203 milliárd forintot, amit közúti fejlesztésekre címeztek, vagy mit takar a 183 milliárd forintos vasúti fejlesztés. A cél az lehet, hogy a kormány egyrészről szabadon dönthessen a pénzek felhasználásáról a projektek készültségi fokától függően, illetve, hogy a kínos, a közvélemény által kevésbé támogatott költéseket elrejtsék. Jól példa erre vasúti fejlesztések 183 milliárdja: kétmondatos indoklásából kiderül, hogy a pénz jelentős – közelebbről meg nem nevezett részét – két projektre a Budapest-Belgrád vasútvonal felújításra, illetve a debreceni BMW gyár vasúti kapcsolatának megteremtésre költik.

A BMW egyelőre felfüggesztette debreceni beruházást, nem lehet tudni, hogy mikor épül autógyár a cívis városban, a belgrádi vasutat pedig a teljes közlekedési és pénzügyi szakma támadja horribilis költségei és értelmetlensége miatt. A két beruházásban az a közös, hogy azzal Mészáros Lőrinc különböző érdekeltségei járnak jól kivitelezőként, vagy a kivitelező konzorcium tagjaként.

A költségvetésből annyit lehet tudni, hogy 17,4 milliárd forintot különítettek el „fővárosi fejlesztésekre”, illetve 25,1 milliárdot az Egészséges Budapest programra. A fővárosi fejlesztések céljairól mélyen hallgat az előterjesztés, az Egészséges Budapestről annyit lehet megtudni, hogy e pénzből tervezik „fővárosi és Pest megyei egészségügyi ellátások fejlesztését”. A büdzséből még az hámozható ki, hogy folytatódik a Modern Városok program – erre a célra 50 milliárdos keret van, ám, hogy kik részesülnek belőle és mennyivel, azt sűrű homály fedi, mint ahogy azt is, hogy a Magyar Falu program 90 milliárdja mely településeket gazdagítja.