Ma vitázik és szerdán szavaz az Európai Parlament a Sargentini-jelentésről, ami az uniós alapértékek Magyarország általi megsértését taglalja. Mint korábban összeszedtük, egy rendkívül hosszadalmas, és sok ponton megakasztható folyamat az Európai Unióról szóló szerződés hetedik cikkelyére való hivatkozással folyó eljárás:

1. Elsőként az Európai Parlament arra utasítja az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságát, hogy készítsen különjelentést arról, hogyan sérülnek az EU alapértékei Magyarországon. Ez tavaly májusban megtörtént.

2. Ha elkészült a jelentés, annak alapján szavaz az EP arról, hogy felszólítja a hetedik cikkely szerinti eljárás elindítására. Ez történik most.

3. Az Európai Tanács meghallgatja a magyar kormányt és ajánlásokat tesz.

4. A Tanács a tagok négyötödös többségével és az EP egyetértésével megállapíthatja, hogy fennáll az egyértelmű veszélye annak, hogy Magyarország súlyosan megsérti az Európai Unióról szóló szerződés második cikkében leírt értékeket.

5. Ezután a Tanács a tagállamok egyharmada vagy az Európai Bizottság javaslatára, az EP egyetértésével (miután Magyarországot felkérte észrevételeinek benyújtására) egyhangú döntéssel megállapíthatja, hogy hazánk súlyosan és tartósan megsérti az uniós értékeket. Ehhez tehát az összes tagállami vezető egyetértésére szükség van.

6. Az Európai Tanács minősített többséggel dönthet arról, hogy felfüggeszti Magyarország egyes jogait, beleértve szavazati jogát a testületben.

Bürokratikusan hangzik? Eléggé az, mint ahogyan az Európai Parlament honlapján elérhető dokumentum címe is nyakatekert:

„Jelentés a Tanácsot az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke (1) bekezdésének megfelelően az Unió alapértékeinek Magyarország általi súlyos megsértése egyértelmű veszélyének megállapítására felszólító javaslatról.”

A becenév, a Sargentini-jelentés pedig abból fakad, hogy Judith Sargentini holland zöldpárti képviselő feladata volt a hazánkkal szembeni kifogások összeállítása.

A dokumentumban fontosnak érzik leszögezni, hogy tudomásul veszik az áprilisi magyarországi országgyűlési választás eredményét, de azt is hangsúlyozzák, hogy minden magyar kormány felelős azért, hogy felszámolja az uniós alapértékek megsértésének veszélyét, akkor is, ha a veszély a korábbi kormányok által javasolt vagy jóváhagyott döntések következménye.

Magyarul: nincs helye visszamutogatásnak, ha a jelenlegi kormányzat nem cselekedett egy olyan ügy megoldásáért, ami mondjuk a Gyurcsány-kormány miatt állt elő.

Az irat emellett nyomatékosítja, hogy Magyarország EU-csatlakozása szuverén döntésen alapuló, önkéntes lépés volt, amelyről széles körű konszenzus alakult ki a politikai erők körében. Forrás 24.hu