Az országgyűlési törvény szerint január 1-jétől a működési keret alaptámogatás része a közös listán bejutott frakcióknak nem jár külön-külön, hanem csak a közös lista kapja meg, és az összeg egyenlő arányban oszlik meg a közös listán indult pártok frakciói között - írja az MTI. A szabályozás szerint a frakció alaptámogatása a képviselői tiszteletdíj - jelenleg 1,3 millió forint - tízszerese havonta, de ha közös listán szereztek mandátumot a pártok, akkor ez az összeg a képviselői tiszteletdíj tizenhétszerese, azaz jelenleg több mint 22 millió forint.

Emellett képviselőnként is kapnak támogatást a frakciók, az ellenzékiek kicsivel többet. Ez kiegyenlítődik: a kormánypárti és az ellenzéki frakciók képviselőnként jogosultak a képviselői tiszteletdíj 30 százalékának megfelelő összegre.

A javaslat egyik előterjesztője, Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető korábban elmondta, ha nem lenne háború a szomszédos országban, akkor is kialakulna egy méltánytalan helyzet, mert a jelenlegi szabályok szerint a bal- és a jobboldal is 3-3 milliárd forinttal többe kerülne. Hozzátette, a változtatás 3 milliárd forintot vonna el az általa baloldalinak tartott pártoktól és 2 milliárd forintot az általa jobboldalinak tartott pártoktól. Az elvonás mértékét azzal indokolta, hogy a frakciók támogatásának a választói akaraton kell nyugodnia.

A vagyonnyilatkozati rendszer további súlytalanításával kapcsolatban arra hivatkozott, nemzetközi intézményekkel folytatott egyeztetések alapján igazították a szisztémát az EP-képviselőkéhez. Augusztus 5-ig kell megtenni az új nyilatkozatot, amelyben

már nem kell feltüntetni az ingatlanokat, a nagy értékű ingóságokat, a megtakarításokat, helyette a jövedelmükről és az érdekeltségeikről kell számot adniuk a képviselőknek.

A jövőben nyilatkozni kell a képviselői megbízatást megelőző három évben végzett tevékenységekről, a képviselői megbízatással párhuzamosan végzett, összeférhetetlenség alá nem eső azon tevékenységekről, amelyből adóköteles jövedelem származik.

A nyilatkozat tartalmazza az alkalmankénti tevékenységek felsorolását, ha azok összege meghaladja az évi kétmillió forintot. Nyilatkozni kell a gazdálkodó szervezetben vállalt tagságról, tisztségről, tevékenységről, illetve az ezekből származó jövedelemről, továbbá olyan érdekeltségekről gazdasági társaságban, amely befolyást gyakorolhat a közpolitikával kapcsolatos kérdésekre. A képviselőnek az eskütételt követő harminc napon belül kell vagyonnyilatkozatot tennie, de

ezentúl nem kell évente január 31-ig megismételnie azt, hanem az adatokban történt változást harminc napon belül be kell jelentenie. A jövőben a képviselő családtagjainak nem kell vagyonnyilatkozatot tenniük.

A parlamenti képviselőkével azonos vagyonnyilatkozatot kell tennie a köztársasági elnöknek, a Médiatanács tagjának, a számvevőszék elnökének és alelnökének, az alapvető jogok biztosának és helyettesének, az Alkotmánybíróság tagjainak is. Egy további módosítás azt biztosítja, hogy országgyűlési képviselő szerepet vállalhat a kormány szakmai véleményező és javaslattevő, döntési joggal is rendelkező testületeiben.

A megszavazott házszabály-módosítás a továbbiakban lehetővé teszi a közös listát állító pártok frakciói között az átjárást. Azaz a képviselő, aki elhagy egy frakciót, nem válik függetlenné, hanem a közös jelöltség keretein belül szabadon választhat új képviselőcsoportot. A következő parlamenti választás után képviselőcsoportot 5 fő alakíthat, ha ez alá csökken a létszám (például kilépés miatt), akkor megszűnik a frakció. A korábbi szabályozás szerint három fő volt a minimális frakciólétszám.

A módosítással a miniszterelnök politikai igazgatója is napirenden kívüli felszólalási lehetőséget kap, emellett nő a miniszter, politikai igazgató napirenden kívüli felszólalásának időtartama legfeljebb 10 percre; ezzel arányosan növekszik a frakcióválaszok időtartama is. A házszabály rendelkezik az államfő egyes lehetőségeiről arra az esetre, ha törvényalkotást kezdeményez.

Korábban a kormányzat képviselői azt hangoztatták, a magyar Európa egyik „legszigorúbb” vagyonbevallási rendszere, ezt cserélnék most le egy jóval megengedőbb szabályozásra. Az EP-képviselőknek ugyanis csak annyit kell bevallaniuk, hogy a megjelölt jövedelmi kategóriák közül melyikbe esik az adott képviselő díjazása. Ezek különféle jövedelmi sávokat sorolnak fel, így a konkrét összegeket sem kell feltüntetni.