Magyarország májusban egyedüli uniós tagállamként nem csatlakozott az Európai Bizottság által vezetett vakcinabeszerzési szerződéshez.

Az akkori indoklás szerint azért, mert a magyar kormány döntött a keleti oltóanyagok beszerzéséről is, így elegendő készlettel rendelkezik a járvány elleni védekezéshez. Valamint azt is jelezték akkor, hogy a tervek szerint kész lesz a magyar oltóanyaggyár - ahol a keleti vakcinákhoz hasonló termékeket készítenek majd.

Mint azt múlt héten a Kormányzati Tájékoztatási Központ megerősítette a Napi.hu-nak, közben fordulat történt: az Orbán Viktor vezette kormány tárgyalásokat folytat az EB-vel, hogy az omikron-variáns ellen fejlesztett specifikus Pfizer-vakcinákat rendeljen az EU-s közös beszerzésen keresztül.

Korábban már látszottak jelei, hogy Magyarország visszacsatlakozik a budapesti vezetés részéről sokat kritizált szerződéshez: az Európai Bizottság tájékoztatása szerint a magyar állam újabb igen jelentős tételt, ezúttal 250 millió eurót kap a koronavírus-járvánnyal összefüggő kiadásainak fedezésére, amiből 13 millió, csak az Európai Gyógyszerügynökség által elismert Covid-19 oltóanyag vásárlására fordítható. Ebből pedig a gyerekek oltására - az erre egyedüliként engedélyezett - Pfizer/BioNTech vakcinákat rendeltek.

Orbán Viktor miniszterelnök keddi nemzetközi sajtótájékoztatóján viszont azt mondta, hogy nem igaz, hogy Magyarország visszatérne az EU-s beszerzésbe. Állítása szerint ez ugyanis nem az eredeti szerződés, hanem egy új, amelyhez csatlakozik, ez pedig kifejezetten az omikron elleni vakcinákról szól.

A Telex viszont most arról ír, hogy az Európai Bizottság megerősítette a portálnak, hogy ilyen megállapodás nem született, és ha lesz omikronspecifikus vakcina, az is a májusi szerződés részeként kerül a tagországokba, így Magyarországra is – ahogy már az 5–11 éveseknek szánt vakcinák is ennek a megállapodásnak a keretében érkeztek.

Magyarország az első kettő Pfizer–BioNTech-szerződésben már a megkötésekor benne volt. Akkor a két szerződés együtt 600 millió adagos keretet jelentett a tagállamoknak, abból 1,8 százalék esett ránk lakosságarányosan. Ugyanezzel az aránnyal számolva az 1,1 milliárdos (900+200 milliós) új keretből 19,9 millió vakcinát kapott volna a kormány, viszont Orbán a kormányinfón 9,5 millió adag lehívását jelentette be. Mivel ugyanebből a keretből érkezik az 5–11 éveseknek való vakcina is, és ebből 2 milliót hívott le a kormány, ez összesen 11,5 millió adag, ami a teljes keret 1 százaléka.

Viszont ha a miniszterelnök logikája alapján külön megállapodás része lenne az omikron-specifikus vakcinaadag, akkor csak a 200 milliós opcióval és a 9,5 millió adaggal kellene számolni az EU egészét nézve, ebből így a teljes rendelés 4,75 százaléka jutna Magyarországra, ami jóval magasabb arány, mint ami lakosságarányosan indokolt volna. Ami ugyanakkor valószínűtlenné is teszi a külön megállapodásos értelmezést: ehhez több más tagországnak le kellett volna mondania a külön az omikronra fejlesztett dózisokról, de ilyen nem történt. Emiatt a portál szerint valószínűbb, hogy Magyarország nemcsak ebből a 200 millió adagból vásárolta ezt a 9,5 milliót, hanem a teljes májusi megállapodás keretéből – ez alapján is utóbbi a valószínűbb.

Az Indexnek korábban Havasi Bertalan államtitkár, a miniszterelnök sajtófőnöke árult el néhány részletet az új vakcinabeszerzésről állítva, hogy ez egy teljesen új beszerzés. Elmondta, hogy a 9,5 millió adag vakcinából 3 millió érkezik jövőre, 6,5 millió pedig 2023-ban, valamint hogy az új megrendelés értéke 195 millió euró. Ez alapján egy adag beszerzése 20,5 euró, ami azért is érdekes, mert májusban a kormány egyik indoka az volt a kimaradás mellett, hogy a Pfizer–BioNTech-vakcina túl drága, de akkor csak 15,5 euró volt az ára egy dózisnak. Érdemes megjegyezni, hogy a kínai Sinopharm-vakcina adagonként 31,5 euróba került.

„Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke december 13-án délelőtt 9:44-kor egy sms-t küldött Orbán Viktor miniszterelnöknek, amiben arról írt, hogy az omikron-vírusvariáns elleni vakcinabeszerzésre megnyitnak egy új opciót, és kérte a miniszterelnököt, hogy Magyarország sürgősen – másnapi határidőre – jelezze, szeretne-e élni ezzel a lehetőséggel” - derült ki az Index cikkéből, ami erősíti az Európai Bizottság mostani válaszát is, hogy nem új beszerzésről, hanem a szerződés egyik opciójának lehívásáról van szó.