Veszprémi Vár-Projekt a figyelem középpontjában

Hivatalosan a nyilvánosság előtt pénteken bemutatásra került az a 2025-ig tartó Vár-Projekt, amelynek során a Veszprémi vár több jelentős épületének történelmileg korhű helyreállítását biztosítják.
 
 

Veszprémi Vár-Projekt a figyelem középpontjában

Hivatalosan a nyilvánosság előtt pénteken bemutatásra került az a 2025-ig tartó Vár-Projekt, amelynek során a Veszprémi vár több jelentős épületének történelmileg korhű helyreállítását biztosítják.
 
 
 
 
 

Veszprémi Vár-Projekt a figyelem középpontjában

Hivatalosan a nyilvánosság előtt pénteken bemutatásra került az a 2025-ig tartó Vár-Projekt, amelynek során a Veszprémi vár több jelentős épületének történelmileg korhű helyreállítását biztosítják.

Az előkészítő és tervezői munkálatok, a felújításra váró területek átadása az építtetőknek, valamint a régészeti feltárási feladatok már 2020 augusztusától a támogatás megítélésének kihirdetése óta tartanak.

Dr. Vörös Tamás, a Veszprémi Főegyházmegye főépítésze elmondta, hogy a projekt első szakaszának megvalósításához 39 milliárd forint kormányzati támogatás áll a kivitelezők rendelkezésére. A jelenleg látható, és felújításra váró épületek a török időket követően barokk stílusban épültek. A cél az, hogy ez a várkép korhűen megjelenjen a felújítást követően is.

A projekt során megújul a Szent Mihály Székesegyház, az egykori Püspöki ma Érseki Palota, a Nagypréposti Palota és az Alkalmazotti Ház, a Szent György és a Boldog Gizella Kápolna, a Kis- és a NagySzeminárium, a Biro-Giczey, a Körmendy és a Tejfalussy Palota, az egykori Ferences és Piarista rendi együttesek, a Szent István és Szent Imre Templom, valamint a Simon és Kanonoki ház - összességében majd 35 ezer négyzetméter belső épített, és 10 ezer négyzetméter szabadtéri terület érintett a munkálatokban.

A várban láthatóan több külső és belső tér lesz megújítva és kerülnek ezzel kialakításra az érsekség működéséhez szükséges funkciók; a liturgikus, pasztorális, egyházkormányzati, levéltári-könyvtári – a gyűjteményi, kincstári - a múzeumi, kiállítási és rendezvényszervezési, zarándok- és vendégfogadási, valamint a szükséges működtetés üzemeltetési és gondnoksági feladat ellátását kiszolgáló létesítmények.

A felújítás közvetlen előkészítése, a régészeti feltárások körültekintő munkát igényelnek, mert nagyon sok történelmi érték csak elfedve található meg. A teljesség igénye nélkül a régészeti, festő- stukkó- fafém- kő- szilikát- restaurátori, történeti kutatáson, művészeti és kurátori munkákon már most is több százan dolgoznak.

Porga Gyula polgármester a köszöntő beszédében elmondta, hogy a város vezetésének egyik törekvése az, hogy 2030-ra Veszprém Európa legélhetőbb városai közé kerüljön. Ennek része a történelmi vár megújulása is, amelynek a legnagyobb tulajdonosa a főegyházmegye, és amely ezzel a fejlesztésével támogatja a város ilyen irányú törekvéseit.

A projektben való részvétel nagy felelősséget és merészséget takar. Polgármester elmondta azt, hogy fontos megújítani egy olyan várost, amelynek ilyen jelentős történelmi múltja van. Fontos, hogy megújuljanak azok az épületek, amelyeket őseink hagytak ránk. Ezért Ottlik Géza szavait idézte: a generációknak nem szabad megelégedni azzal, amit az elődök itt hagytak, hozzá is kell tenni. A polgármester szerint, az érsek vezette főegyházmegye ehhez a hagyatékhoz valódi értékeket tud tenni.

Ovádi Péter, a térség országgyűlési képviselője megköszönte, hogy ebben a történelmi pillanatban itt lehet. „Sikeres múlt áll mögöttünk, sikeres jövő elé nézhetünk”. Majd úgy folytatta: „Jó, hogy ebben a sikerben közösen vagyunk és csapatban gondolkodunk.” Az örömét fejezte ki annak, hogy a Veszprém-Balaton 2023 EKF kapcsán a városban több olyan fejlesztés valósult és valósulhat meg, amit az itt élők már régen vártak és egyben a térség gazdasági- és turisztikai fejlődését szolgálja.

Navracsics Tibor kormánybiztos beszédében elmondta: „A vár az a hely, ahol előbb született írásos dokumentum 866-ban, minthogy maga a város megszületett volna. Veszprém azelőtt csatlakozott Európához, hogy a magyarok letelepedtek volna. Hiszen akkor már állt a mai székesegyház elődje.” A korabeli dokumentumok, mint központi helyről megemlékeznek meg a várról. Azt is tudni lehet a város történelméről, hogy ez volt Gizella és Sarolt kedvenc tartózkodási helye,

Veszprém adott székhelyet a királynékat koronázó püspököknek. A város élete ezért az ország számára is jelentőséggel bírt. Amikor a vár új életre kel, akkor abban bízhatunk, hogy a városon túl a régió, a katolikus egyház, az ország is új lendületet kap. Ez a célja ennek a programnak. A megújult várral a közösség megújulását is ünnepeljük – emelte ki a kormánybiztos.

Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes azt hangsúlyozta, hogy a fejlesztést az EKF indokolja, ami megvalósítása mellett a kormány politikai elkötelezettséget vállalt. A politikai elkötelezettség adja azt, hogy az anyagi támogatást is meg kell adni a program sikeres megvalósításához. Szerinte ez valójában egy óriási város- és térségfejlesztés, mert Veszprém történelmileg olyan a hely, ahol az egyház szorosan kapcsolódik a város turizmusához is.

A politikus már várja azt, hogy az egyházat nem szerető sajtó elkezdi majd sziszegni, hogy az egyház ebben a helyzetben miért kap ennyi támogatást? El kell nekik mondani azt, hogy ez egyben egy városfejlesztési program is, ami nagy lehetőségeket biztosít a térség jövőbeni fejlődéséhez. Ezzel Veszprém újra betöltheti azt a vezető szerepet, ami Szent István és Gizella korában is játszott.

Dr. Udvardy György a beszédét a Főegyházmegyének választott mottó felidézésével vezette fel: „Őseink hite a jövő reménye”. Ezt a feliratot az 1938-as első budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus évében helyezték el a felújított Gizella Kápolna oltárán.

Megítélése szerint fontos, hogy van múltunk, amelyen keresztül a jövőt szemlélhetjük. A múlt emlékeinek megőrzése volt az a cél, ami az érsekséget vezérelte a felújítások felvállalására. Az Egyház Krisztustól kapta az evangélium hirdetésének küldetését minden kor számára, és ehhez kellenek azok a közösségi terek ahol ezt megtehetik. Ez így volt a nehéz időkben is, így van most is. Hiszik azt, hogy minden kultúra, minden kor számára az evangéliumnak van mondanivalója. Vannak olyan korok, amikor csak az evangéliumnak van mondanivalója. Az is tapasztalat, hogy a hit kultúrát teremt. Az a hit, amely nem teremt kultúrát, valójában nem hit.

Hangsúlyozta, a beruházásnál figyeltek arra, hogy az emblematikus 2023-as év jelentős feladatokat ad számukra, de utána is lesz élet, ezért arra is készülni kell. Ez a beruházás egyben városrészi, hitéleti, kulturális-turisztikai, de nem utolsó sorban kvalifikált munkahely teremtő beruházás, amelyet 2025 végére terveznek befejezni. Az épületek funkcióinak kialakításánál kiemelten figyeltek arra, hogy az épületegyüttes fenntartható működtetése biztosított legyen.

 

Gyorsan szeretnél értesülni a veszport.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk!

 
 

    Hozzászólás

    A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

    A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje.