A környékbeli uniós országok valutái mégsem gyengülnek ennyire. Május végén 14 százalékkal több forintba került egy euró, mint egy évvel korábban. A lengyel zlotynál csak 2 százalékos volt a növekedés, a román lejnél és a horvát kunánál pedig az 1 százalékot sem érte el. Utóbbi kettő árfolyama az elmúlt években végig közelebb volt az euróhoz.

A cseh korona végképp kilóg a sorból, még javítani is tudott az egy évvel ezelőtti árfolyamhoz képest.

A Bankmonitor számításai szerint idén 150 ezer forinttal többe kerülhet a nyaralás egy háromtagú család számára, mint tavaly. A növekedés 60 százalékban a forint gyengülésének tudható be.

Ha egyszer vége lesz a hitelmoratóriumnak, aggódhatnak majd a változó kamatozású forinthitelesek százezrei is: a jegybank töretlenül emeli a kamatokat az infláció miatt, ami részben a gyenge forintnak tudható be.

Kinek jó a gyenge forint? Többek közt az exportra gyártó külföldi nagyvállalatoknak, például az autógyáraknak, amelyek a forint gyengülésével csökkenthetik magyarországi kiadásaikat. Gulyás Gergely miniszter a pénteki kormányinfón azt mondta,

„a kormánynak lehet abban felelőssége, ha ez felelősségi kérdés, hogy tíz év alatt évente körülbelül egy százalékkal gyengült a forint az euróhoz képest (...) exportvezérelt gazdaságunk van, ez szerintem egyáltalán nem baj”.A mostani gyengülésről azt mondta, „többnyire a régió valutáival azonos irányba történt, mértékét tekintve volt valamivel nagyobb, de nem drámai a különbség, és egyértelműen a háborúnak köszönhető”.

A gyenge forinttal jól jár a turizmus is, mert Magyarország olcsó célpont lesz, és végső soron a kormány is örülhet, hiszen a gyenge forint inflációt okoz, így nő az állam áfabevétele, ami a 2023-as költségvetésben a legnagyobb betervezett tétel.