Jámbor András a Párbeszéd-Zöldek Facebook-oldalán közvetített tájékoztatón azt mondta, hogy a Völner-Schadl ügy rávilágított azokra a problémákra, amelyek 1994 óta, a végrehajtás privatizációja óta jelen vannak Magyarországon.

"A mi javaslatunk ezekre próbál megoldást nyújtani, arra, hogy ne olyan országban éljünk, ahol azok a hatalmasok, akik egyébként bajbajutott emberekből gazdagodnak meg, a törvény módosításával, a törvénnyel visszaélve, igazságtalan és törvénytelen kilakoltatásokat és végrehajtásokat csinálnak sorban" - fogalmazott.

Hozzátette, a javaslat lényege, hogy esélyt kapjon az a 483 ezer ember, aki ellen aktív és 1 millió 250 ezer, aki ellen passzív végrehajtás van érvényben.

A törvényt úgy módosítanák, hogy legyenek számon kérhetők, tehát büntethetők a végrehajtók, felszámolnák az "adósrabszolgaságot", és biztosítanák a jogi hozzáférést - ismertette. Jámbor András a legfontosabbnak azt nevezte, hogy államosítani kell a végrehajtást; a nem megfelelő tájékoztatásért lehessen szabálysértés miatt megbüntetni a végrehajtót, és visszahoznák a végrehajtási különbíróságok rendszerét.

Berki Sándor a sajtótájékoztatón azt mondta: a végrehajtás az egyik legsúlyosabb probléma ma Magyarországon, hiszen nagyon sok embert érint. Szerinte vidéken a bajba jutott emberek senkihez sem tudnak jogi tanácsért fordulni, aminek gyakran az a következménye, hogy a jövedelmük jelentős részét zárolják.

A javaslatuk - ha átmegy az Országgyűlésen - leegyszerűsítheti a végrehajtás menetét, így az adósok lehetőséget kapnak arra, hogy ne veszítsék el a vagyonukat - mondta Berki Sándor.

"A végrehajtás nem egy adósbarát történet, (...) arról szól Magyarországon, hogyan tegyék tönkre és hogyan fosszák ki az adóst" - mondta a képviselő.

Berki Sándor fontosnak nevezte az úgynevezett elsétálási jog bevezetését, ami azt jelenti, hogy az adós, ha elveszíti az ingatlanát, akkor megszűnik az adóssága.

A javaslat értelmében növelnék a munkabér azon részét, amelyet nem érint a végrehajtás, bevezetnék a valódi magáncsőd intézményét és az objektív elévülést is, melynek értelmében öt év után a banki követelés nem kamatozna tovább, 10 év után pedig elévülne, ha a követelés nem az adós rosszhiszemű eljárására vezethető vissza - mondta a képviselő.