A főapát az évet köszöntő beszédében a vezetői szolgálatot a bencések 1500 éves tapasztalata alapján elemezte. Az ünnepi beszédében ma vezetői számára is elgondolkodtató intelmeket lehetett felfedezni:

„..úgy gondoltam töltsük hasznosan az együtt töltött néhány percet. Abból indultam ki, hogy mind az egyemnek vannak elöljárói, tisztségviselői, rektora, professzorok, tanszékvezetők, mind a város vezetésének van polgármestere, polgárai az az mindegyik intézményben gyakorolják a hatalmat, ezért a hatalomnak a természetéről szeretnék beszélni egy régi kis iratnak a tükrében.

Szent Benedek a 6. században csodálatosan értekezik regulájában arról, hogyan és miképp próbálja az apát a közösségét irányítani. Valamennyien mind egy közösség irányítói vagyunk még a családban is. Én kérem, hogy ezzel a nyitottsággal és szeretettel fogadják a gondolataimat.

A Bencés Regula 1500 éves hagyományra tekint vissza. Gondolják meg egy szinte jelentéktelennek tűnő könyvecske, amelynek olyan alapelvei, gondolatai inspirációi vannak, ami ma is közösségeket irányít, motivál, ihlet. A nyugati fél tudósai hamarabb felfedezték a regulát, ma számos menedzser képző kurzusnak elvi alapját képezi az, hogy a regula miként bánik az emberekkel, hogyan próbál egy közösséget irányítani.

A Bencés Regula az életről szól akkor is, amikor hatalom gyakorlásáról és a tekintélyről szól. Ezt a mai megközelítésben és értelmezésben bemutatott eszmét a történelem egyes korok, hatalmi gyakorlatok számos alkalommal felülírták, kiiktatták. A később belépő egyház többször szabályozta, de az eredeti úgymond eredeti karizmatikus olvasatát el nem homályosíthatta. Forrásait újból és újból felszínre dobta és vonzza a keresőket.

Az évnyitó rendezvény résztvevői Fotó: Demeter Ferenc

Tekintély és hatalom. A közösség életében a vezető szolgálatának kulcsszerepe van. Ezt tudjuk, ez egy banális megállapítás. A közösségben azonban más tagok is gyakorolnak hatalmat és képviselnek tekintélyt - ezt meg tudomásul kell venni. Mindenki számára alkalmazhatjuk a szópárost: tekintély és hatalom.

Milyen a hatalom természete? A hatalom általában távolságot tartó álláspontból alkalmazzák a vezetők jobbára az erősebb pozíciójából. Ebben a kapcsolatban óhatatlanul jelen van az élet.

A hatalom gyakorlásának természete az, hogy nem szabad figyelni másikra, nem kíváncsi a másik véleményére, ha az a hatalom gyakorlóitól eltér. Az aki él könnyedén beleesik a hatalom kiszolgáltatottságának csapdájában, mert azt szeretné hogy a véleményét figyelembe vegyék. Azért, hogy részt vehessen a véleményformálásban elfogadja más döntését, vagy egyszerűen fél a visszautasítástól.

Mi jellemzi a tekintélyt?

A tekintélyt általában elfogadják, értékelik, mert annak képviselője emberi erkölcsi értéket testesít meg és távol áll tőle, hogy félelmet ébresszen. Segít másoknak növekednie és a rábízottaknak a javát is keresi. Mielőtt döntene meghallgatja, mérlegeli mások véleményét és akinek belső erkölcsi tekintélye van, képes arra, hogy meghallgassa a másikat, komolyan vegye és figyelemre is méltassa azt. Arra figyel, hogy személyeket, véleményeket el ne nyomja és inkább arra, hogy a rábízottakat motiválva, inspirálja, hogy azok a jobbik énjüket a tehetségüket adhassák. Az erkölcsi tekintély a meggyőzésre fekteti a hangsúlyt.

E néhány gondolat érvényes minden emberhez méltó és demokratikus társadalmi berendezkedésre. A szerzetesi közösségben a hatalom birtoklója, az az apát szolgálata nem alapulhat puszta hatalomgyakorlásra, a tekintélynek is motiválnia kell. Ez hasznos a polgári életekben is.

Az élést szorgalmazni, motiválni- hangzott el az előző mondatok között. Ez a megközelítés a vezető tekintély mind a közösséget, mind az egyes tagot növekedéshez, fejlődéshez segíti. Az autoritás latin eredetű szó. Az augére aztt jelenti növelem, gyarapítom.

A vezetők szolgálata az egyes és az egész közösség szolgálata. Áttételesen ezzel szolgál egyházának és a társadalomnak is. Itt mutatkozik meg, hogy mit jelent közösségben élni. Ha így közelítünk a tekintélyhez, akkor azt mondhatjuk, hogy a tekintély és a szolgálat az érem két oldala. A tekintély és a hatalom az érem másik két oldala.

A Bencés Regulának két jellegzetes mondata van, amit most szó szerint idézek: „Az apátot életmódja érdemére és bölcs tanítására való tekintetből válasszák ki, még ha utolsó is lenne a közösség sorrendjében” Másik: „és tudja meg, hogy inkább hasznukra kell lennie semmint hogy uralkodjék felettük.” Olyan tekintélynek, amelyet nem a szolgálat lelkületében gyakoroltak nincs létjogosultsága a közösségben.

Hogy mit jelent a parancsolás és a vezetést szolgálatban egyesíteni a Bencés Regula teszi világossá: Mindaz, ami jó és helyes inkább tetteivel mutassa meg, mint szóval. Az apát, a vezető döntéseiben mérlegel. Kinek kinek megadja azt a lehetőséget, hogy véleményt nyilvánítson, kerülnie kell a középszerűséget. Ennek az arányértéknek a megfogalmazása többször előfordul a bencés regulában. Egyforma legyen tehát benned a jóakarat, a jóindulat az emberiesség mindenki irányt és mindenkit érdeme szerint ugyanazon értékek szerint ítéljen meg.

A bizalomról, ami ezekben a kapcsolatokban megvalósul. A monostor vezetésében a vezető nem mondhat le világos és egyértelmű elképzeléseiről, ugyanakkor a vezetőnek szüksége van rugalmasságra és arra, hogy az emberek a tagok megkérdezhessék őt. Sőt, hogy ő is kérdezzen még a legfiatalabbaktól is. Izgalmas kérdés ez a regulában és a kortársaink is csodálkoznak rajta

Harmadik fejezet azt mondja, hogy ha valami fontos elintézni való van a kolostorban, akkor az apát hívja össze az egész közösséget, még a fiatalokat is, mert gyakran a fiatalok mondják meg, hogy mi a helyes. Ez egy nagyon izgalmas kérdés 1500 év távlatában. Sokan kérdezik, hogy miért? Mert a fiatalok sok esetben frissek és esetleg mernek kérdezni és az igazság kérdésére fogékonyak.

Az apátnak figyelembe kell vennie a testvérek meglátásait, sőt a vendégek észrevételeit is és azt okosan mérlegelnie kell. Mindezt nem azért, hogy a politikai stratégiájához, a saját elgondolásához még inkább ragaszkodjék, hanem hogy a közjót szolgálja. Hagynia kell hogy a testvérek rákérdezzenek a szándékára, döntésére, sőt lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a döntését megváltoztassa, ha a másik javaslat jobb. Ez nem kisebbíti a tekintélyét, sőt növekedését teszi lehetővé.

Azt is értékelnie kell a vezetőnek, hogy kik azok akik a legjobb tudásuk szerint a helyes megoldást keresik és kik akik a saját érdekeiket, vagy elgondolásaikat akarják keresztül vinni. A Bencés Regula szerint a vezetői szolgálat egyben művészet is. Szükség van nagyvonalúságra, okosságra, az emberekhez való igazságos magatartásra, a tagok és a vezetők közötti kölcsönös bizalmi kapcsolatra. Ez a kapcsolat két alkalommal nyilvánul meg, egyrészt a személyes beszélgetésben, és akkor amikor a vezető az egész közösséget tanítja, erősíti.

Az a mód ahogy az apát törekszik a közösséget vezetni, világos elmével, kimondott igazságokkal, ugyanakkor az egyéneket is valamennyire figyelembe venni átvihető egy egyetem, egy város irányítására, egy vállalat szervezésére sőt a család mindennapjaira is...........”