Szűkülő fejlesztési források a megyében
A frakcióvezető emlékeztetett arra, hogy a megye hét évre szóló fejlesztési programját május 7-én fogadta el a megyei közgyűlés. A politikus szerint napjainkra Magyarországon megszűntek az állami források és a nagyobb volumenű fejlesztések csak Európai Uniós támogatásokkal valósíthatók meg.
A programot a közgyűlés egyhangúlag elfogadta mert, ahogy az egyik szakbizottsági ülésen elhangzott: ”Ha nincs más, ezt kell elfogadni, annak a reményében, hogy később át lehet csoportosítani, vagy lehet rajta változtatni!”
Pál Béla több dologban emelt kifogást a programmal kapcsolatban. Egyrészt, a késlekedést tette szóvá, mivel a 2014-2020 közötti időszakra szóló pályázatok, még 2015. májusában sem ismertek.
Másrészt, a jelenleg ismert fejlesztési elképzelések nem átláthatóak, sok a bizonytalanság abban, hogy milyen célra, mikor írnak ki pályázatokat.
Harmadrészt, a fejlesztési elképzelésekben érezhetően erős központi kormányzati akarat érvényesült és ezzel szembe mentek a helyi önkormányzatok által tervezett fejlesztésekkel. Ez látható a megyei önkormányzat esetében is, mert a megye több olyan javaslattal élt a következő évek fejlesztéseit illetően, amit a Nemzetgazdasági Minisztérium alig vett figyelembe.
Az önkormányzati képviselő kétségbe vonta a kormányzati kommunikáció hitelességét is. Azt az állítást, hogy az elkövetkezendő hétéves ciklusban sokkal több Európai Uniós fejlesztési forrás kerülhet Magyarországon felhasználásra. Ezt néhány tényszámmal igyekezett bizonyítani.
A megye 2007 és 2010 között,40 milliárd forint fejlesztési forráshoz jutott. A következő hétéves ciklusban ez az összeg 45 milliárd forint lesz. Ami különösen fontos, hogy a 45 milliárdból, 13 milliárdot már ez év végéig le kell kötni. A pályázati rendszerben előírt kötelező határidők betartásával ez, eléggé nehezen tartható feladat lesz.
Pál Béla külön felhívta a figyelmet arra, hogy Veszprém megye legnagyobb gazdaságfejlesztő ereje, a turizmus. Ennek hatékonysága befolyással van a térség gazdaságára- és a területfejlesztésre. A kormány, a jelenlegi koncepció szerint a következő időszakban 4 milliárd forintot kíván erre a területre költeni. Összehasonlítva, a 2007 és 2010 közötti időszak fejlesztési lehetőségével, amikor 11 milliárd forint érkezett a megyébe, jelentős a visszaesés. Az önkormányzat ezért ennek az összegnek a megemelését kérte legalább 8 milliárd forintra, de a javaslatot nem hagyták jóvá.
A képviselő szerint a jövőben kevesebb pénzt lehet majd felhasználni a többi fontos területekre is, így a közlekedésfejlesztésre, valamint az egészségügyben az alap és szakellátás javítására, az oktatásra és a közigazgatási infrastruktúra korszerűsítésére.
Pál Béla kiemelte, hogy a fentiek mellet szűkülnek a kistelepülések pályázati lehetőségei, valamint a csökkenhet a térség gazdasági fejlődése, mert a pályázati feltételek nem segítik, a megyében nagy számban megtalálható, kis- és közepes vállalkozásokat.