Fejlesztések a vendégeket váró Veszprémben

A kormány újabb jelentős összeggel járul hozzá a Veszprém-Balaton Európa Kulturális Fővárosa 2023 programjainak a megvalósításához.
 
 

Fejlesztések a vendégeket váró Veszprémben

A kormány újabb jelentős összeggel járul hozzá a Veszprém-Balaton Európa Kulturális Fővárosa 2023 programjainak a megvalósításához.
 
 
 
 
 

Fejlesztések a vendégeket váró Veszprémben

A kormány újabb jelentős összeggel járul hozzá a Veszprém-Balaton Európa Kulturális Fővárosa 2023 programjainak a megvalósításához.

A kormány július 29-i döntése értelmében a. programot lebonyolító Veszprém-Balaton 2023 Zrt. 49,5 milliárd, valamint a Veszprémi Főegyház Megye 39 milliárd forint támogatást kap a város és a térség fejlesztésére.

Navracsics Tibor, az EKF 2023 programért felelős kormánybiztosa szerint a programot alapvetően nemzeti finanszírozással kell megvalósítani. Az Európai Unió csak egy jelképes összeget ad és azt is csak a rendezés évében. Rábízza a tagállamokra a fejlesztést, mert a rendezők vannak annak ismeretében, hogy a programok lebonyolításához milyen beruházásokra van szükségük.

A fejlesztések megvalósítását biztosítja az a összeg, amit a kormány az elmúlt hetekben már jóváhagyott, és e mellett 39 milliárd forintot szerdán a várban lévő érsekség által működtetett épületek felújítására adott. Ahhoz, hogy zökkenőmentes legyen az összeg felhasználása, hosszabb távon lehet tervezni. Így, ami nem végezhető el 2023. január 1-ig fel kell függeszteni, és azt 2024. január 1-e után lehet a fejlesztéseket folytatni.

Porga Gyula kiemelte: azzal, hogy Veszprém 2018-ban megkapta az Európa Kulturális Fővárosa címet, ezzel a programok megvalósítása során lehetőség van a közösségfejlesztésre és arra, hogy Veszprém Európának bemutathassa a magyarság és a Balaton - Bakony térségének a kultúráját. Amikor az ember az otthonába vendégeket vár, kitakarítja a lakását és annak a legszebb formáját próbálja bemutatni. Most ezt kell a városnak is csinálnia- hangsúlyozta a polgármester.

Arra kell odafigyelni, hogy ennek kapcsán nehogy olyan fejlesztések legyenek, amelyek a város jövőbeni működtetésére túlzott anyagi terhet rónak. Viszont vannak olyan feladatok, amelyeket 2023-ig feltétlenül el kell végezni. Több olyan épület található a városban, amelyek üresen állnak és ezek felújításával új funkciót kell adni az épületeknek. Ilyen többek között a volt gyerekkórház épülete. Nagyon fontos a közlekedési infrastruktúra fejlesztése a vasútállomás és környékének rendbetétele. A városba érkező vendégeknél meghatározó az első benyomás, ezért a városba bevezető utakat fel kell újítani.

A polgármester szerint 2023-ban a városra 365 nap ünnep vár. De mi az, ami itt marad a városban élőknek, hogyan fognak tovább élni 2024-ben és utána? Megítélése szerint a fejlesztések kapcsán Veszprém „Kelet-Európa legélhetőbb városává” nőheti ki magát.

Dr. Udvardy György a Veszprémi Főegyházmegye érseke elmondta, hogy a Főegyházmegyei fejlesztések célja a veszprémi vár területén található és egyházi tulajdonban lévő ingatlanok felújítása, ezzel az épületek új közösségi funkciókba helyezése. A meglátása szerint sok olyan egyházi és történelmi hagyaték van a Veszprémi Érsekség birtokában, amelyeket az érdeklődőknek be kell mutatni és a szakemberek számára kutathatóvá kell tenni.

Az érsekségnél a fejlesztések koncepcióit június elejéig készítették el, amelyekkel Veszprém város és a nemzet érdekeit, valamint az Európa Kulturális Fővárosa 2023 kiemelt esemény céljait igyekeztek szolgálni.

A projekt közvetlen célja az, hogy a magyar kultúra és történelem bemutatásával erősödjön a látogatók hitélete, valamint a várban található egyházi épületek új kialakításával esztétikai élményt biztosítsanak az ide látogatóknak.

A projekt fontosabb elemei között található a volt Piarista Gimnázium és templom épülete, az Érseki Múzeum és Látogatóközpont fejlesztése, Érseki Palota belső rekonstrukciója, új zarándokszállás, szálloda és étterem kialakítása, a székesegyház belső rekonstrukciója, ezen belül az orgona, valamint a Szent György Kápolna, és a Boldog Gizella Kápolna felújítása, Az Érsekség Turisztikai cégének erősítésével segíteni a vallási turizmus fejlődését. Egyben hangsúlyozta, hogy minden épület felújításánál a több funkciós hasznosításban gondolkodnak.

Az érsek a tájékoztatóját II. János Pál gondolatával zárta: „Az a hit, ami nem teremt kultúrát, az nem hit!”

 

Gyorsan szeretnél értesülni a veszport.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk!

 
 

    Hozzászólás

    A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

    A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje.